„Akár megnyugtatónak is lehet gondolni, amit a napokban tapasztaltunk: az oktatási kormányzat végre – úgy tűnik – a PDSZ és a szakma kéréseinek megfelelően gondolkodik az iskolák újranyitásáról. Maruzsa Zoltán legalábbis erre utaló kijelentéseket tett – Facebookon. Eszerint az iskolákban bevallottan gyermekfelvigyázás történik majd, a tanév már az online rendszerben fejeződik be” – írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A szakszervezet álláspontja szerint ugyan üdvözlendő, hogy a szakmai javaslatokkal összhangban intézkedett a tanév befejezéséről, ám vannak aggodalomra okot adó momentumai az iskolák újranyitásnak, ugyanis – mint írják – ” vonatkozó jogszabályok nem nagyon követik ezeket a nagyszerű terveket.”

Az egyik ellentmondás, amire a szakszervezet rámutat: amikor végül (nagy nehezen) a kormány döntött az iskolák bezárásáról, még jóval kevesebb koronavírus-fertőzött volt hazánkban, most viszont amikor „magasabb az esetszám, mint az intézmények bezárásakor, nyugodtan megnyitják az intézményeket”. A PDSZ szerint ez a következetlenség egy sor kérdést felvet, melyek közül az első:

Nem világos, hogy van vírusveszély, vagy nincs?

Nem mindegy, mi erre a kérdésre a válasz – írja a PDSZ -, ha ugyanis vírusveszély van, akkor jó lenne azt is látni, az iskolák, óvodás, bölcsődék, szakszolgálatok újranyitásakor milyen rendelkezéseket hoz a kormány a védekezésről?

• Hol lehet arról olvasni, hogy milyen összegeket csoportosítottak át intézményfertőtlenítésre?
• Milyen rendszerben történik?
• Milyen védelmi intézkedéseket javasolnak az egyes intézményekben?

Ezekre a kérdésekre egyelőre sem a kormány által mostanában előszeretettel használt Facebook-videókban, sem a Magyar Közlönyben nincs egyelőre válasz.

A PDSZ további kérdései az újranyitással kapcsolatban:

1. Ha egy boltba csak maszkban megengedett bemenni, egy óvodai, iskolai közösség, ahol – közhely – sokkal hatékonyabban terjed bármilyen vírus, ez alól a rendelkezés alól kivétel lesz? Egy bolti eladónak nem kell megtörölnie a vásárló orrát, kicserélnie a pelenkáját, segíteni a vérző orrán, a játszótéri sérülésén. Hogyan tud működni egy óvoda, bölcsőde, egy alsótagozatos osztály úgy, hogy a pedagógus, a dadus nem hajol a gyerek fölé, nem törli meg a csöpögő orrocskáját? Vagy erre van valamilyen protokoll már, amiről mi még nem tudunk?
2. Az óvodák, bölcsődék helyzete a legsúlyosabb: itt már előírták, hogy csak két hétre zárhatnak be az intézmények. A szabadságokat hogyan vehetik ki az oktatási dolgozók? Míg nyári szünet lesz az intézményekben, a gyerekes kollégák gyerekeire ki vigyáz, amíg ők nyitva tartanak?
3. A pedagógusok és óvodapedagógusok átlagéletkora 54 fölött van. Ha a kormányzat úgy dönt, van vírushelyzet, hogyan gondoskodik ezek védelméről? Vagy nincs erre szükség? Ha nincs, miért nincs? Miért nem vezet be egy egységes szűrési protokollt az oktatásban dolgozók számára?
4. Ha megbetegszik valaki, mi történik? Bezárják az intézményt? Karanténba kerül több száz család? Mi a protokoll erre az esetre?
5. Hogyan dolgozik – például – egy logopédus ebben a rendszerben? Maszkban nem igazán tudja elvégezni a munkáját. Mi az elképzelés erre?
6. A szakszolgálatok megnyitásával visszatérnek a terápiára járó gyerekek. Őket „békeidőben” is leginkább a nagyszülők vitték az alkalmakra – most, hogy a szülők vissza kell térjenek a munkahelyeikre, még inkább ez lesz a helyzet. Ez valóban rendben van így?

A szakszervezet szerint az újranyitással kapcsolatban egy dolog biztos csak:

„az intézmények megnyitását kevésbé a szakmaiság, mintsem a gazdasági kényszer diktálja.”

A PDSZ ara is felhívja a figyelmet, hogy ebben a helyzetben egy gondoskodó államnak fontos feladata lett volna a munkavállalók támogatása, ám ez a nemzetközi példák ellenére Magyarországon fel sem merült, így a kiszolgáltatott dolgozók kénytelenek maguk megoldani a problémáikat. Ám a kormány ahelyett, hogy érdemben támogatná őket, ahogy a legtöbb európai országban történik, gyerekfelügyeletet szervez számukra – vagyis azzal „támogatja” a hazai munkavállalókat, hogy újranyitja az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket.

„Tegyék ezt körültekintően, adjanak valós válaszokat a felmerülő rengeteg kérdésre. Mert az égető  problémák és a rájuk adott válaszok felelősségét nem tisztességes az állampolgárra, a pedagógusra, oktatási dolgozóra, vezetőre hárítani. Ők helyben igyekezni fognak – de a problémakezelés helye igenis a kormányzatnál van. Végezzen a kormányzat felelős munkát” – írja a PDSZ.