Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere interjút adott a kormány és a kormánypártok mellett minden esetben feltétlenül kiálló, Demokrata című lapnak, amiben az utóbbi idők egyik legvitatottabb kormányzati intézkedéséről, a kórházi ágyak kiürítéséről is beszél – írja a 444.
Az interjúban a miniszter a kiürítésekről konkrétan azt mondja, „ilyen utasítás soha nem hangzott el. A kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk”. Ami valóban így van, csak épp arról volt utasítás, hogy COVID-19-betegek kezelésére hány ágyat kell biztosítani, ami bizonyos számú beteg és ágy mellett úgy lehetséges, hogy embereket küldenek haza.
Vagyis a miniszter mossa kezeit, és az orvosokra hárítja a felelősséget azért, hogy olyan embereket küldtek haza az ágyfelszabadítás érdekében a kórházakból, akiknek békeidőben kórházi kezelést biztosítottak volna – és a hazaküldés miatt egészségi állapotuk romlott, vagy akár bele is haltak az intézkedésbe.
Itt van egyébként a rendelet, meg lehet nézni:
Ebben feketén-fehéren ott áll, hogy a kórházi kapacitás 60 százalékát kell biztosítani a járvány elleni védekezésre, amit persze meg lehet oldani úgy is, hogy gyorsan felhúznak még egy-két szárnyat a kórház meglévő épületei mellé, és két hét alatt képeznek vagy toboroznak elegendő személyzetet, vagyis a miniszter jogi szempontból nem hazudik.
Csak éppen a vak is látja, hogy nem mond igazat.
Az már csak mellékes, hogy a miniszter itt a koronavirus.gov.hu kormányzati oldalt is meghazudtolta, ott ugyanis egy április 22-i keltezésű cikkben leírják, hogy a miniszter elrendelte a kórházkiürítést. (A cikkben egyébként az is szerepel, hogy a kórházi ágyak 58 százaléka már eleve üres volt, ezért csak két százalékot kellett felszabadítani. Ha ez valóban így volt, akkor az a néhány beteg miért nem maradhatott a kórházakban?)
De nem áll meg a miniszter, hogy mindenkinek egyértelmű legyen, kit tart felelősnek a történtekért, elmeséli ezt is:
„Az viszont, hogy kit küld haza és kit nem az orvos, kizárólag a saját szakmai és emberi felelőssége akár van járvány, akár nincs. Nem a minisztérium döntött a betegek kezeléséről, hanem a szakmai kollégium, amelynek 62 tagozata van, mert ennyi orvosi szakmát tartunk nyilván. E grémiumok dolgozták ki azokat az ajánlásokat, amelyek alapján el tudta dönteni az orvostársadalom, melyik betegség kezelését lehet átmenetileg elhalasztani, és melyikét nem. (…) Az orvostársadalom döntő többsége hősiesen helytáll, köszönet érte. de vannak közöttünk olyanok, akik nem szimpatizálnak a kormánnyal, és ha módjuk van rá, annak hangot is adnak, akár anonim módon, az ellenzéki pártokon és a sajtón keresztül”.
Aha, tehát az ellenzéki érzelmű orvosok kárognak, mert szakmai alapon eldöntötték az orvosi grémiumok, hogy kiket küldenek haza meghalni kórházi kezelés helyett,
mi van?
És egyébként a miniszternek van erről véleménye? Például talál hibát abban, hogy olyan embereket küldtek haza, akiknek még a kórházban volt a helyük? Ha igen, akkor miniszterként nem kellett volna valamit tennie?
Vagy amikor kiderült, hogy a rendelet példátlanul súlyos következményekkel jár, és nem lehet a betegek érdekeinek figyelembe vételével végrehajtani, akkor miniszterként nem kellett volna szólnia, hogy fejezzék be a betegek elküldését, ha már ugye nem is volt ilyen rendelet?
Hadd világítsak rá még egyszer, hogy Kásler miniszter is felfogja, amennyiben olvassa: X ágy van egy kórházban, és ha az ágyak foglaltsága több mint 40 százalék, akkor mindenképp haza kell küldeni embereket, akik vélhetően nem jókedvükből, a hangulat vagy a gasztronómiai élmények miatt heverésztek bennük, hanem azért, mert az orvostudomány mai állása és a magyarországi lehetőségek alapján szükségük volt rá egészségügyi szempontból.
És azt ne mondja senki, hogy az orvosszakmai döntéseket figyelembe vette volna a minisztérium, mikor épp hogy kirúgtak kórházigazgatókat, akik orvosszakmai szempontok alapján úgy döntöttek, hogy inkább nem küldenék haza – vagy hajléktalanszállóra – a kórházi ápolásra szoruló betegeket.
Tehát nem a markolók meg az építőmunkások érkeztek meg, hogy létrehozzák azt a hatvan százaléknyi szabad kapacitást, hanem a postás az értesítéssel, hogy ki lesz az új igazgató, akinek ki kell rugdosnia a betegeket.
Miközben a Csányi magánkórháza üresen várta a pácienseket, egyébként.
Persze neki se jókedvéből, hanem azért, mert ez áll a miniszteri utasításban. És most majd ők lesznek a felelősök a miniszter szerint, aki nemhogy arra nem képes, hogy bevallja, hasraütés-szerűen találták ki a kapacitásbővítés volumenét (vagy bemutassa a döntést alátámasztó tanulmányokat), de még arra sem, hogy felvállaljon egy döntést, amelyet kormányzati pozíciójával járó jogosítványaival jogosult volt meghozni.
A pánikszerűen, elővigyázatosságból kiürített kórházi ágyak fényében különösen érdekesnek tűnik egy másik rendelet, miszerint a nagyjából 32 000 kiürített ágy harmadát ismét megnyitják, azonban
csak a gyanús esetekben kell a betegeket koronavírusra tesztelni.
Az alapján, hogy valószínűleg jelenleg a kórházak a legsúlyosabb gócpontok, nehezen érthető ez a rendelet, de hát biztos annak is lesz majd egy felelőse, ha durván elszabadul a járvány az egészségügyi intézményekben.
Meghökkentően pofátlan próbálkozás ez az interjú Kásler részéről, hogy az orvosokra fogja rá saját, kirívóan népszerűtlen és rengeteg szakmai kritikát is kapott rendeletét.
