Újabb német húsipari nagyüzemben találtak tömeges koronavírus fertőződést. Az alsó-szászországi vágóhídon 92 munkásnál mutatott pozitív eredményt a tesztelés, a megbetegedettek nagy része munkaközvetítő cégeken keresztül dolgozik és tömegszállásokon él – jelentette be hivatalos közleményben Osnabruck városának vezetése.
Nem ez az első ilyen eset, ahogy arról beszámoltunk, április végén egy üzemben kétszáz román vendégmunkás betegedett meg, Baden-Württemberg tartomány egyik városában, Birkenfeldben. Május közepén az észak-rajna-vesztfáliai Coesfeldben 200, többnyire román, bolgár és lengyel munkásból 151-en fertőződtek meg koronavírussal, 13-an kórházba kerültek. A körülmények szinte ugyanazok: túlzsúfolt, omladozó barakkok, nehezen hozzáférhető egészségügy, telepakolt szolgálati buszok munkába menet.
A húsipari gigacégeknél kialakult gócpontok már a német szövetségi vezetésnek is szemet szúrtak: a múlt héten Hubertus Heil munkaügyi miniszter is arról beszélt, a húsüzemekben kialakult tömeges megbetegedések „szégyenteljesek” és „vállalhatatlanok” ezért a szabályozások tisztázására van szükség.
„Mint társadalom, nem nézhetjük tovább ahogyan kizsákmányolják a közép- és kelet-európai munkásokat.”
Ezért tegnap a dolgozók munkakörülményeit javítani kívánó tervezetet terjesztett a német „korona kabinet” elé, azonban annak elfogadását a kormány egyik koalíciós partnere, vélhetően a CSU, tovább halasztatta szerdára.
A tervezet szerint a vágóhidak dolgozóit és azok szállásait gyakrabban tesztelnék, a szabályszegések esetén kiszabandó büntetéseket a duplájára emelnék. Emellett kizárnák az munkaközvetítő cégeket a foglalkoztatásból, az üzemekben csak azok dolgozhatnának, akiket a cég közvetlenül alkalmaz, ezzel elejét véve a felelősség ide-oda tologatásának.
Ahogy arról mi is írtunk ezek a munkaerő-közvetítők általában a keleti tagállamokban bejegyzett fantomcégek, amelyek aztán szerződést kötnek a német vállalkozásokkal. Az eredmény az, hogy a német munkajogi előírások helyett a küldő országok általában a cégek számára kedvezőbb szabályai érvényesek ezekre a dolgozókra. A kiszervezett munkaerőt általában zsúfolt barakkokban szállásolják el, ezekért pedig nagy összegeket levonnak a béreikből.
A német vállalatok kihasználják a nyelvi akadályokat is, nem megfelelő iratokkal, félig feketén foglalkoztatva a dolgozókat, akik így sok helyi társadalombiztosítási szolgáltatástól is elesnek.
A német Zöld párt is egyetért abban, hogy a rossz munkakörülményekért elsősorban a közvetítő végek a felelősek, azonban a párt vezetője hozzátette azt is, az alacsony húsárak is nagy szerepet játszanak a kialakult helyzetben. A párt szerint az ilyen típusú termékekre minimumárat kell bevezetni.
A Die Linke német baloldali párt is egyetért abban, hogy a munkakörülmények javítására van szükség, olyan minimum feltételek megszabásával, mint privát szoba és fürdőszoba minden dolgozónak. Katja Kipping, a párt társelnöke a német cégek versenykésességének növelése érdekében az olcsó hústermelő országokra kivetett magasabb vámokat is javasolja.
Abban a CSU is egyetért, hogy mind a dolgozók mind pedig a jószágok körülményeinek rosszat tesz az árháború, azonban ők a magasabb húsadóban látják a megoldást. A jelenlegi 7 százalékos ÁFA növelésével nyert többletet a farmereknek és termelőknek juttatnák vissza.
Az Élelmiszer-Ital és Vendéglátóipari szakszervezet a tegnapi halasztást érthetetlennek nevezte, elmondták, a téma évek óta sürgető, a koronavírus csak még inkább rávilágított a helyzet súlyosságára, miután több üzemben gócpontok alakultak ki. Szerintük alapvető változásokra és „kristálytiszta szabályokra” van szükség, miután a közvetítő cégek a lehető legrosszabb helyzetet hozták el az iparban.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a nyugati centrum országok perifériás munkaerő igényét a koronavírus járvány minden eddiginél jobban előtérbe helyezi: az ausztriai Burgenlandban ingyenes szállással és egyéb kedvezményekkel igyekezték a Magyarországról ingázó ápolókat maradásra bírni, Nagy-Britanniában iparági számítások szerint 90 ezer mezőgazdasági munkás hiányzik a rendszerből (az eddig a szektorban dolgozók nagy része Romániából és Bulgáriából érkezett), Németországban pedig mindkét említett ágazat megszenvedi a járványt – kb. 300 ezer ápolásra szoruló német állampolgárt látnak el kelet-európai (többnyire lengyel) gondozók, míg a mezőgazdaságban szintén 300 ezer kelet-európai munkás dolgozott tavaly. A német sajtóban kisebb pánikot is kiváltott a kelet-európai gondozók és mezőgazdasági idénymunkások elmaradásának veszélye.
