A Világélelmezési Program szerint várhatóan 43 millió embernek lesz szüksége sürgős élelmiszersegélyre Nyugat-Afrikában az elkövetkezendő hónapokban – írja a Guardian. A lap hozzáteszi, ez nagyjából a duplája annak, mint amire eddig számított a szervezet.
A cikk szerint a régiónak már eddig is két nagy fenyegetéssel kellett szembenéznie egyszerre: dzsihádista terrortámadásokkal a Száhel-övezetben és a Csád-tó környékén, illetve az élelmiszersegélyek klímaváltozás miatti csökkenésével. És most erre jött még a koronavírus-járvány.
A Világélelmezési Program korábban úgy becsülte, hogy az alultápláltság 70 százalékkal fog növekedni, és így 21 millió ember lesz kitéve az élelmiszer-bizonytalanságnak. Jelenleg azonban már úgy látják, hogy további 22 millió fővel kell még számolni augusztusig, hacsak nem történnek drasztikus lépések a jelenlegi élelmiszer-ellátásban.
A szervezet hozzátette, a legtöbb afrikai országban bezárták az iskolákat, ami azt jelenti, hogy kontinens-szerte 65 millió gyerek élhet úgy, hogy az iskolai étkezés híján alig jut táplálékhoz.
Afrikában jelenleg több mint 75 ezer koronavírus-fertőzöttet tartanak számon, és eddig 2563-an haltak meg. A Világélelmezési Program korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy bár egy ekkora kontinenshez képest ezek a fertőzési arányok nem magasak, a gazdasági vetülete súlyos lesz a járványnak: akár 265 millió éhező ember is lehet nemsokára, így 2 millió dollár támogatást kérnek az ENSZ-től.
David Beasley, a Világélelmezési Program vezetője már hetekkel ezelőtt úgy fogalmazott, „bibliai méretű” éhínség jöhet a koronavírus-járvány nyomán.
„Itt nem arról van szó, hogy emberek éhesen fekszenek le aludni, itt extrém körülményekről, vészhelyzetről van szó – az emberek szó szerint az éhhalál szélére kerülnek” – mondta a szervezet vezetője.
Afrika koronavírussal kapcsolatos helyzetéről nemrég hosszú cikket közöltünk a Mércén. Szerzőnk úgy fogalmazott, érdemes végiggondolni, hogy ha a világ legfejlettebb, leggazdagabb országai, mint az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia vagy Olaszország is néhol reménytelennek tűnő harcot vívnak a vírus ellen, akkor milyen esélyei vannak a világ legfejletlenebb, legszegényebb régiójának?
Franciaországban vagy Spanyolországban lehetőség van kijárási tilalmakkal, a kézmosás, kézfertőtlenítés népszerűsítésével csökkenteni a fertőzés sebességét, de milyen lehetőségek állnak rendelkezésre azokban az országokban, ahol sok helyen nincs ivóvíz, az állam pedig képtelen fenntartani a rendet a területén?
