Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán Viktor bocsánatkérést vár azoktól, akik bírálták a felhatalmazási törvényt

Ez a cikk több mint 4 éves.

„Várjuk a bocsánatkéréseket, mert bírálták a veszélyhelyzeti rendkívüli jogosítványok miatt a magyar kormányt. Ezeket, remélem, a járványhelyzet kedvező alakulásával május végén visszaadhatom”

– mondta Orbán Viktor pénteken Belgrádban, az Aleksandar Vucic szerb államfővel folytatott megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatón.

Orbán emlékeztetett: Magyarországon megalkotott különleges jogrend hatalmazta fel a kormányt és vezetőjét a járvány miatti súlyos, nehéz döntések gyors meghozatalára. A kabinet a felelősséget vállalta, még két-három döntést kell meghoznia – közölte.

A különleges felhatalmazás visszaadása után „mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért” – tette hozzá Orbán Viktor.

Szerinte azok az országok, amelyek jó jogköröket adtak a kormányoknak, sikeresebben kezelték a járványválságot, mint azok, amelyek nem léptek ki a szokásos politikai döntésmechanizmusból.

Mint az emlékezetes, az úgynevezett felhatalmazási törvényt március 30-án szavazta meg a Parlament, amivel kapcsolatban az ellenzék attól tartott, hogy ezzel a kormány példátlan túlhatalmat kért magának a parlamenttől, és a felhatalmazás időbeli végpontját is hiányolták a kormány javaslatából. A széles körben vitatott felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban nemtetszését fejezte még ki többek közt a Néppárt, tegnap pedig az EP-ben is vita folyt a magyar kormány járvány idején meghozott intézkedéseiről.

A veszélyhelyzet idején valószínűleg az egyik legjelentőségteljesebb rendelkezése a kormánynak a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása volt, amellyel elvették a város területének egy részét, az ott bővülő Samsung-gyártól befolyó iparűzési adót pedig a fideszes többségű megyei közgyűlés kezébe adták, ezzel jelentős bevételkiesést előidézve az önkormányzatnak. A különleges gazdasági övezetek létrehozásáról már törvényjavaslat is született.

De ott van például az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának leszavazása, vagy épp az elmúlt napokban „rémhírterjesztés” miatt beinduló letartóztatások kérdése, illetve a munkavállalók jogainak újabb csorbítása is.

(MTI)
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda