Kedd reggel (május 12-én) tárgyalt a parlament gazdasági bizottsága az egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról, azaz a „Mészáros-adóról”. A javaslatot Fekete-Győr András, Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs ás Szél Bernadett nyújtotta be, a politikusok az ülést követően sajtótájékoztatót tartottak.

A törvényjavaslatot Hadházyék Botka László szegedi polgármester szolidaritásiadó-javaslata alapján dolgozták ki, ennek értelmében a NER 2012 és 2020 közötti fő kedvezményezettjeinek plusz hozzájárulást kellene fizetniük a koronavírus elleni védekezés költségeihez. A javaslat szerint azoknak, akik a kijelölt időszakban az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból, bármely nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programból, vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság által létrehozott alapítványtól legalább ötmilliárd forintnyi árbevételt szereztek,

a bevétel mennyiségétől függően annak 1 és 3 százaléka közötti összeget kellene befizetniük a hozzájárulási alapba.

Szabó Szabolcs szerint a gazdasági bizottság kormánypárti tagjai lényegében „kukán” végighallgatták az ellenzéki képviselők érveit, majd egyöntetűen leszavazták a javaslatot. Egyedül Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke szólalt fel, aki azt kifogásolta a javaslatban, hogy az visszamenőlegesen vetne ki adókat, ami szerinte súlyosan alaptörvény-sértő.

A bizottsági ülést Szél Bernadett élőben közvetítette a Facebook oldalán:

A szavazást követő sajtótájékoztatón Szél Bernadett felhozta, hogy a kormány az elmúlt években a visszamenőleges törvénykezés alaptörvénybe ütközését mintha nem mindig tartotta volna szem előtt. A független képviselő szerint ugyanis a Fidesz épp arról ismert, hogy visszamenőleges jogalkotást alkalmaz. „Valahogy, amikor Mészáros Lőrincről és az oligarchákról van szó, rögtön érzékenyebb lesz a lelkük” – állította Szél.

„Ez a törvényjavaslat azért igazságos, mert a magyar népen tenyésző oligarchákra vetne ki adót, amelynek segítségével meg tudnánk duplázni mindenkinek a fizetését, aki az egészségügyben dolgozik, a szociális dolgozóknak tudnánk tisztességes béremelést adni, a családoknak, akik otthon ápolják a kórházból hazaküldött szeretteiket tudnánk otthonápolási segítséget adni. És egyáltalán, a családi pótléktól kezdve egy tisztességes bértámogatási rendszerig több mindenre jutna pénz ebben az országban”

– sorolta Szél a törvényjavaslat mellett szóló érveket.

Szél szerint ideje lenne, hogy a nemzeti tőkések megmutassák, hogy valóban nemzetiek, ehhez pedig bele kéne adniuk a közösbe. Szabó Szabolcs kiemelte, hogy külön felháborító az, hogy ezek az emberek még a vírushelyzet alatt is csak tovább gazdagodtak, ezért is fontos lett volna, hogy rávegyék őket a jog eszközén keresztül, hogy járuljanak hozzá a védekezés költségeihez.

A sajtótájékoztatón Hadházy Ákos felvetette azt a szempontot, hogy az ehhez hasonló ellenzéki javaslatok azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy azt a látszatot keltik, Magyarországon még létezik rendes parlament. Azért érezte mégis fontosnak benyújtani a Mészáros-adó javaslatát, mert az ilyen kezdeményezésekkel nyilvánvalóvá lehet tenni, hogy

egy rendszerváltás esetén vissza lehetne szerezni ezeket az „emberi ésszel felfoghatatlan vagyonokat”.

Mészáros Lőrinc állítólagos 600 milliárd forintos vagyonának mértékét a képviselő azzal érzékeltette, hogy egy átlagos magyarnak 200 ezer évig kellene dolgoznia, hogy megkeresse ugyanazt az összeget.

Fekete-Győr András is felszólalt a sajtótájékoztatón, ő a közelgő válság mértékét emelte ki. A Momentum elnöke szerint „elég sok pénzre” lesz szükség az államtól ahhoz, hogy megsegítse a munkájukat a válság következtében elveszítő állampolgárokat (ez az előrejelzések szerint akár minden 10. magyart jelentheti). Fekete-Győr kiemelte, hogy a pártok és az önkormányzatok már hozzájárultak a szolidaritási alaphoz, ideje lenne azoknak is, akik „az elmúlt 10 évben haszonlesők” voltak.

A teljes sajtótájékoztatót itt lehet visszanézni: