Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkárral jelent meg hétfő reggel egy interjú a Magyar Nemzetben, melyben a politikus nem csak arról beszélt, mennyire sikeres a távoktatás, hanem arról is, hogy még azokat a tanulókat is bekapcsolták az oktatásba, akiknek nincs megfelelő eszközük vagy internetkapcsolatuk.
Solymár szerint „Magyarországon felelős és ambiciózus döntés született a digitális oktatás bevezetésével”, sikerrel céloztuk meg az oktatási rendszer „minél kisebb sérelemmel járó átállítását”, miközben az emberi élet és egészség védelmének elsőbbséget adtunk. Az államtitkár az interjúban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Digitális jólét programját és Digitális összefogás kezdeményezését éltette (az intézményvezetők és pedagógusok „példa nélküli” erőfeszítései mellett), melynek keretében a „digitális ágazat szereplői a magyar polgárokra nehezedő terhek csökkentésén dolgoznak.”
Az ITM programjában több mint 180 digitális alkalmazást, szolgáltatást bocsátottak a szektor szereplői a társadalom rendelkezésére (az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára szerint az eddig felajánlott szoftverek és eszközök piaci összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot), az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig több tankönyv digitális változatát is elérhetővé tette.
A sikerek sorjázása közepette Solymár néhány mondat erejéig megemlítette azokat a diákokat is, akiknél „a megfelelő eszközök vagy az internetkapcsolat hiánya miatt még felmerülhetnek nehézségek” – az ő bekapcsolásuk az oktatásba „folyamatban van”.
Ha a kormány szándéka valóban az, hogy május 4-e után feloldja a korlátozásokat, akkor ez a „folyamat” meglehetősen elkésett, miközben azt is lehet tudni, hogy ezeknél a tanulóknál behozhatatlan lemaradásokat okozhatott ez a másfél hónap kimaradás.
Még a Klebelsberg Központ számításai szerint is közel negyvenezer diák (a 750 ezerből) marad ki a digitális oktatásból annak köszönhetően, hogy nincsenek meg az ehhez szükséges eszközeik. Ezek a számok azonban csak az állami fenntartású iskolákra vonatkoznak, Ercse Kriszta oktatáskutató szerint a teljes szám valójában 100 ezer körül lehet. Az ITM Digitális összefogás programjában 50 okostelefon és laptop jutott el nehéz helyzetben lévő családokhoz, de ez sem az államtól jött: a Van helyed! alapítványon keresztül a Huawei Hungary adományozta őket.
És nem csupán az internet- és eszközhiány jelent súlyos problémát: sokaknál a tanuláshoz szükséges környezet sem adott, azok a diákok pedig, akiknek nincs privát terük, jóval kevésbé tudnak a tanulásra koncentrálni, mint akiknek van. Ahogy azt korábban írtuk: „a digitális oktatás jelenlegi rendszere nagyban figyelmen kívül hagyja az osztály- és területi egyenlőtlenségeket, miután természetesnek tartja a jobbmódú családokra jellemző körülményeket.”
A Romaversitas Alapítvány szerint a roma középiskolás és egyetemi hallgatókat a digitális munkarend „súlyos krízisbe lökte”, a Pedagógusok Szakszervezete pedig még márciusban arra figyelmeztetett, hogy „azoknál a gyerekeknél, akiknek normális körülmények között is nehézségeik vannak, ez a három hónapos kiesés szinte biztosan ahhoz vezet, hogy meg kell ismételniük az évet.”
A járványhelyzet példátlan kihívás elé állította nem csak a magyar, hanem a világ számos országának oktatási rendszerét, tökéletes megoldás valószínűleg sehol nem született. Azonban még egy sikereket és „példátlan összefogást” emlegető interjúból is egyértelműen kiderül, hogy
a magyar állam lényegében nem tett semmit azért, hogy a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak könnyebb legyen a digitális oktatásra történő átállás, pláne nem azok számára, akik hátrányosabb helyzetben vannak.
Főleg a tanárok és – Solymár elmondása alapján – a digitális szektor tettek erőfeszítéseket azért, hogy a helyzetet átvészelje az oktatási rendszer. Valóban példátlan összefogás született, „hatalmas összefogás alakult ki a tantestületekben, a hirtelen létrejött számtalan Facebook csoportban, cégek és magánszemélyek tettek áttekinthetetlen mennyiségű felajánlást” – írtuk korábban.
Eközben mit tett a kormány? Nem engedett a rendkívüli helyzetre való tekintettel sem a követelésekből, Maruzsa leterroristázta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, Kásler Miklós miniszter teljesen felszívódott, az érettségit pedig szakértők tömegének ellenkezése ellenére néhány nap múlva megtartják. Mindemellett a digitális oktatás sikereiről beszélni meglehetősen pofátlan húzásnak tűnik.
