A koronavírus-járvány pusztító gazdasági hatása nem kíméli a mezőgazdaságot sem, ez ugyanis egy speciális ágazat, itt nincs lehetőség a munkafolyamatok felfüggesztésére. Élelmiszerellátás biztonsági, gazdasági és szociális érdek, hogy a mezőgazdasági munkák ne álljanak le – hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).
Ennek ellenére alig született az agráriummal kapcsolatos intézkedés, ezért a MOSZ határozottabb beavatkozást követel a kormánytól. Miközben sok gazdálkodót és kistermelőt érint a koronavírus-járvány okozta válság, vannak, akik még a tavalyi támogatásukhoz sem jutottak hozzá, ami nem igazán lendíti előre a helyzetet.
Ugyan néhány kisebb szektorra (pl. vágottvirág-termesztők, vadgazdálkodók, kisüzemi sörfőzők) utólag kiterjesztette a kormány az adó- és járulékkedvezményeket, de olyan komoly piaci zavarokkal küzdő mezőgazdasági ágazatok továbbra is segítség nélkül maradtak, mint például a zöldség-gyümölcs termesztők, az állattartók (akiket ráadásul még a madárinfluenza és a sertéspestis is sújt), vagy éppen a helyi vágóhidak, tejfeldolgozók.
„Élelmiszerre minden körülmény között szükség van! Ezért a termelők széles rétegének segítséget nyújtó beavatkozásokra van szükség”
– figyelmeztet a szövetség.
Ilyenek lehetnek például az idény és alkalmi munkához kapcsolódó közterhek átmeneti eltörlése, foglalkoztatásmegőrző támogatás indítása, a kistermelők átmeneti mentesítése a közterhek megfizetése alól, a munkahelyi étkeztetés adómentességének megteremtése, a személyes közreműködést igénylő eljárások felülvizsgálata (pl. földhivatali, vízügyi, állategészségügyi ügyintézésekkel, gépjármű forgalomba helyezésekkel kapcsolatban, ennek hiányában ugyanis akár a földhasználati jogosultságok ellehetetlenülése is bekövetkezhet). A MOSZ szerint ezen javaslatok elenyésző kiadással járnának a kormány részéről, de a gazdálkodók számára nagy segítséget jelentenének.
„A gazdálkodók a termelés fenntartásán túl, mindent elkövetnek a munkahelyek és dolgozóik egészségének megőrzéséért és támogatják a lakóközösségüket. Minden segítséget megadnak a bajban, ami csak tőlük telik. Ugyanezt várják a kormányzattól is. A most meghozott – vagy meg nem hozott – döntések nem csak az ágazat jelenét, hanem a jövőjét is meg fogják határozni”
– üzeni a kormánynak a szövetség.
Nagyon előre egyébként nem lehet látni a mezőgazdaság sorsát illetően, de – mint az az mfor elemzéséből kiderül – annyi biztos, hogy két fontos tényező befolyásolja leginkább: az egyik a vendéglátóipari szektor teljes leállása, a másik pedig a felső- és közoktatási intézmények bezárása miatti közétkeztetés leállása. Így az az árumennyiség, amely eddig ezt a két szegmenst látta el közvetlenül, vagy a nagykereskedőkön keresztül, most piac nélkül maradt, aminek elsősorban azok a mikro-, kis- és középvállalkozások a legnagyobb vesztesei, amelyek a beszállítói voltak a kisebb-nagyobb éttermeknek, közétkeztetőknek, szállásadóknak, a nagy cégek viszont a nyertesei ennek az átalakulásnak, hiszen a vendéglátásban el nem fogyasztott termékek egy részét a vásárlók a nagyobb kiskereskedelmi láncok üzleteiben vásárolják meg.
Emellett pedig az is kérdés, ki dolgozik majd a sok esetben külföldről érkező, olcsó mezőgazdasági idénymunkások helyett, akik jó eséllyel nem léphetik át a határt a következő hetekben a járvány miatt. Persze – ahogy arról nemrég írtunk – tőlünk nyugatabbra még nagyobb problémát jelent a félperifériáról érkező munkások hiánya a mezőgazdaságban, vagy épp a szociális szférában, ezért a kizsákmányolásuk még a világjárvány idején sem állt le.
