Májustól bizonytalan időre leállhat Magyarországon az egyedi gyógyászati segédeszköz gyártás egy része, ha nem történik érdemi beavatkozás az állam részéről – derül ki az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége mai közleményéből.
A koronavírussal kapcsolatos szakmai és gazdasági problémákat többször is jelezték az érintettek az egészségügyi kormányzat felé, a szövetség többsége azonban mára a csődközeli helyzetbe került. Többen bezártak, dolgozókat küldtek el, így már csak néhányan, de erőn felül próbálják folytatni a beteg, fogyatékos, illetve mozgássérült emberek ellátását.
Ezek az egyedi eszközgyártók a különféle végtagi bénulások kezelésére rögzítőket, járógépeket, gerincbetegségekre ortopédiai fűzőket, továbbá sérv és haskötőket, – végtag csonkoltak számára műlábakat, műkezeket, a lábbetegségek kezelésére talpbetéteket és ortopédiai cipőket készítenek, a koronavírus miatti veszélyhelyzetben viszont rengeteg körülmény megváltozott, ami erősen megnehezíti a fennmaradásukat.
A szövetség arról számol be, hogy sokan a fertőzésveszélytől tartva nem veszik át a számukra elkészített termékeket, a szakrendelések országszerte leálltak, a kórházakba pedig nem mehetnek be a szakembereik, mozgásszervi rehabilitációt viszont nem tudnak telefonon keresztül végezni. A szakorvosok kivétel nélkül más beosztásban, vegyes osztályokon dolgoznak, ügyelnek, helyettesítenek, COVID-osztályokat segítenek a munkájukkal, így a vényfelírás szünetel, de még ha van is vény, több megyében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nem hagyja jóvá az orvosok által felírt segédeszközöket a járványhelyzetre hivatkozva.
A segédeszközöket gyártó cégek alkalmazottainak egy része 65 év körüli vagy idősebb, így ők nem dolgozhatnak a betegellátásban, az egészségügyi dolgozóik egy része pedig kényszerszabadságon, betegállományban van, többen köztük ugyanis valószínűleg koronavírus-fertőzöttek. És persze az sem segít, hogy mára az alapanyag, alkatrész és segédanyag utánpótlás is akadozik.
Mivel a kormány gazdasági mentőcsomagjának gyakorlatilag egyetlen pontja sem segít a segédeszközgyártókon, a hazai vállalkozásokban több ezer speciális szaktudással és több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállaló veszíti el munkahelyét egyik napról a másikra.
A szövetség szerint hamarosan megoldhatatlan helyzet fog kialakulni, ugyanis éves szinten több százezer ember szorul folyamatosan valamilyen egyedi méret alapján gyártott és tervezett segédeszközre.
„Utolsó segítség kérésként fordulunk e terület illetékeseihez, mindezt első sorban a beteg, mozgássérült és fogyatékos honfitársaink érdekében kérve (‘Járványhelyzetben az ember az első!’) mert, ha ez az egészségügyi szolgáltatás eltűnik a hazai rendszerből, – a normális élet visszatérésekor már nem lesz kivel és hogyan ellátni az ortopédiai, traumatológiai, rehabilitációs és életvitelt segítő eszközre szoruló honfitársainkat -, mivel ennek személyi és tárgyi feltételei teljes mértékben meg fognak szűnni”
– figyelmeztet a szövetség.
A koronavírus csak az utolsó csepp a pohárban
Jóval a koronavírus-járvány előtt, tavaly nyáron számoltunk be róla, hogy a gyógyászati segédeszközrendszer az összeomlás szélén áll, mivel a gyógyászati segédeszközök ára tizenöt éve változatlan, miközben a béremelések és az euró árfolyamának emelkedése miatt több hazai gyártó is a működésképtelenség határára került.
Miközben azonban a gyártók a gyógyászati segédeszközökre fordítandó állami források megemeléséért lobbiznak, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyártók áremelése önmagában nem elég, az ugyanis nem eredményezné a mozgáskorlátozott emberek innovatív segédeszközökhöz való hozzáférését és az ellátás minőségi javulását.
Az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának kellett volna lépnie, de ez több mint egy éve nem történt meg, holott korábban megállapodás született a gyógyászati segédeszközrendszer teljeskörű átalakításáról. A helyzet már jó ideje kritikus, mivel a jelenlegi, rögzített árak nem fedezik a kiszolgálást végző egészségügyi szakdolgozók bérköltségeit – ez pedig veszélyezteti a betegek kiszolgálását és ellátását is.
