Hétfőn felülvizsgálja a kormány a már bejelentett válságkezelő programját, mert a hazai multinacionális nagyvállalatok elégedetlenek a gazdaságvédelmi akcióterv számos elemével – írja több, egymástól független forrásra hivatkozva a Portfolio.
A portál úgy tudja, hogy nemcsak a kis- és középvállakozásokon nem segít érdemben a bejelentett mentőcsomag, de „csalódást keltett” a magyarországi multik körében is, mert csak nagyon korlátozottan lehet igénybe venni a bérpótlást, és nem nyújt kellő segítséget a cégeknek ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt.
A Portfolio információi szerint a cégek igazgatótanácsai sorra küldik a költségcsökkentési utasításokat, egyes cégek pedig , egyes cégek jelentős mértékű leépítéseket készítenek elő, illetve lépnek meg a napokban.
A tőkeerős vállalatok annak ellenére is elbocsátásokba kezdhetenek, hogy most komoly végkielégítéseket kell fizetniük, a válság után pedig ugyancsak tetemes toborzási költségeik keletkezhetnek.
Arról már többször írtunk a Mércén, hogy miért rossz a dolgozóknak a gazdaságvédelmi mentőcsomag. Egyrészt azért, mert a rövidített munkaidőben dolgozók nem a teljes, 5 napos munkahét bérének 70 százalékára, hanem csupán a rövidítés miatt kieső munkaidőre járó pénz 70 százalékára számíthatnak. Így a bérátvállalás tehát a legjobb esetben is maximum a dolgozó bérének 23 százalékát fedezheti, leggyakrabban azonban még ennél is kevesebbet. Ráadásul gazdaságvédelmi akcióterv egyik pontja értelmében a cégek egyoldalúan elrendelhetnek 24 hónapos munkaidőkeretet – azaz úgy, hogy nem kell kollektív szerződést kötniük a munkavállalóikkal. Azokról pedig, akik már elvesztették az állásukat, szó sem esik az új rendeletben.
A mostani hírek azt is megerősítik, hogy nemcsak a munkavállalóknak nem jó ez a törvény, hanem a munkáltatóknak is kifejezetten rossz.
A Portfolio forrásai szerint a vállalatok egyik része nem tudja igénybe venni a magyar kormány Kurzarbeit-programját, másik részük pedig túlzottan bonyolultnak és bürokratikusnak tartja. Vannak olyanok is, akik szerint az állam túlságosan kevés támogatást nyújt.
A szakszervezetek is a támogatás mértékét bírálták, azt javasolva, hogy az eredeti bejelentésnek megfelelően a 70 százalékos támogatás a teljes bérköltségre vonatkozzon, emellett kérték a 50 százalék feletti munkaterhelés-vesztést elszenvedő cégek számára is annak biztosítását, és a keresőképtelenség gyermekfelügyeletet ellátó szülőkre való kiterjesztését is.
Egy vállalatvezetőt idézve azt írják: mire minden adminisztrációval elkészülnének és megítélnék a támogatást – ha egyáltalán megítélik a cégnek -, addigra vége lenne a válságnak.
A Portfolio értesüléseivel vág egybe Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke vasárnapi nyilatkozata az ATV Híradójának.
Szerinte a gazdaságvédelmi rendelet bizonyos munkavállalói csoportokat is kizár, így például a kölcsönzött munkaerőre sem alkalmazható, ami szerinte „súlyos dolog”, mert tipikusan „alacsony keresetű, napról napra élő” emberekről van szó.
Azok a munkáltatók sem alkalmazhatják a bérkiegészítést, akik már részesültek munkahelyteremtési támogatásban. Azaz: létrehozták a munkahelyet, de amikor probléma van a működtetéssel, akkor „lehet, hogy el kell engedniük a dolgot”.
Problémás az is szerinte, hogy a rendeletet azon munkaadók vehetik igénybe, akik a munkavállaló munkaidejét 30-50% között csökkentik. Tehát – tette hozzá –, aki 50%-ban sem tudja alkalmazni a munkavállalót, az nem. Itt megint a legnehezebb helyzetbe került vállalkozásokat zárja ki a rendelet.
„Ha ez nagyon gyorsan nem változik meg, akkor mindenki nagyon sokat veszít.” Drasztikus változások hiányában a vállalatoknak most kell dönteniük.
Rolek szerint ha nem tudják igénybe venni, akkor pedig megszüntethetik a munkaviszonyokat, ami létszámleépítéssel járhat, ahelyett, hogy részmunkaidőben, támogatással megőriznék őket.
Rolek Ferenc úgy gondolja, hogy a késlekedés miatt akár „többszázezer ember az utcára fog kerülni”, „tehát az eredmény az lesz, hogy egy jó rendelethez képest több százezerrel több munkanélküli lesz, ugye azt nem kell ecsetelni, hogy a munkavállalónak ez miért rossz, hiszen elveszti a megélhetését, a jövedelmét. a vállalkozásnak is nagyon rossz, hiszen leépül az egész vállalkozás. Kérdés, hogy hogyan fog tudni utána felépülni, elveszti a jól begyakorolt és képzett munkaerejét”.
A márciusi munkanélküliségi statisztikák egyelőre még nem nyilvánosak, ezek valamikor a jövő hét folyamán fognak kiderülni.
