„Karácsonyék lebuktak” – hozta ma reggel a tényfeltáró anyagot a Magyar Nemzet. Aztán persze a hír ugyanezzel a címmel végigment a Mediaworks oldalain (HEOL, BEOL, ZAOL, Kisalföld), átevezett az Origóra, a PestiSrácokra, a 888.hu-ra, és így tovább, hogy a Vadhajtásokon már egyenesen azzal a címmel jelenjen meg: „Gyilok Geri beindult és talicskával tolja a pénzt a haveroknak” (ha valaki értetlenkedne: a Gyilok jelzőt a portál a Pesti úti idősotthonban történtekkel kapcsolatban aggatta a főpolgármesterre).
A történet röviden: „A járványveszély gazdasági hatásainak enyhítése különösen szükségszerűvé teszi a javadalmazási rendszer átalakítását, mivel a fővárosi tulajdonban álló gazdasági társaságoknak a várható gazdasági visszaeséshez való alkalmazkodása kulcsfontosságú a fővárosi közfeladatok hatékony ellátása szempontjából” – idézi a Magyar Nemzet Karácsony Gergely főpolgármesternek a Fővárosi Közgyűlés feladat és hatáskörében meghozott április 13-i döntését (ami egyébként egyelőre nem olvasható a Fővárosi Közgyűlés üléseinek oldalán). Az új rendszerben eszerint a fővárosi cégvezetők jövedelme a hasonló állami társaságok vezérigazgatói személyi alapbérének 60, illetve 80 százaléka között határozható meg, emellett arról is rendelkezik, hogy a cégvezérek ún. teljesítménybérét az éves alapbér eddigi 15 százalékáról újra emeljék fel 40 százalékra . Emellett a Főpolgármesteri Hivatal létszámát 43 fővel növelik, főként kommunikációs és koordinációs többletfeladatokra hivatkozva, de emelkedik az adóiroda létszáma is – amivel kapcsolatban a Magyar Nemzet egyenesen azt a következtetést vonja le, hogy „súlyos megszorításokat, a fővárosiak megsarcolását vetíti előre”.
Tehát adva van a hír, hogy a főpolgármester élve a különleges jogrend adta lehetőséggel felvett néhány embert a megnövekedő feladatok miatt (és ennek ürügyén már most súlyos megszorításokkal riogat a kormánypárti sajtó), és lehetőséget teremtett arra, hogy a fővárosi cégek vezetőinek fizetése emelkedjen.
Hogy erről amúgy ki mit gondol, az tulajdonképpen nem is lényeges ebben a sztoriban.
Az igazán izgalmas itt inkább az: mennyire más hangvételt ütnek meg ezek a lapok, amikor kormánypárti polgármesterek gyakorolják a közgyűlés jogkörét. Amikor Szekszárd polgármestere egymaga fogadta el a város költségvetését, döntött a szervezeti és működési szabályzat módosításáról, a polgármesteri kabinet visszaállításáról és a helyi újság átvételéről, a Magyar Nemzet egészen semleges volt, még az ellenzéket is idézték, miszerint a költségvetés e módon történő elfogadása „a hatalommal való visszaélés tipikus esete”.
Arról viszont be se számoltak, amikor Polics József, Komló szintén fideszes polgármestere fogadta el egymaga a költségvetést, pedig ő emellett lenullázta a képviselők fizetését is a veszélyhelyzet végéig, és lefújta a helyi média üzemeltetésére és helyi kommunikációs feladatokra szóló tervezett döntést is, mondván, arra majd pályázatot írnak ki.
Amikor pedig Nagykanizsán döntött úgy saját hatáskörben Balogh László polgármester, hogy gyorsan kinevez egy másik fideszest alpolgármesternek, saját hatáskörbe rendeli a közgyűlés és a bizottságok döntési hatásköreit, visszahívja a tanácsnokokat és csökkenti a képviselők tiszteletdíját, a lap már csak a polgármestert idézte, egyetértő tónusban.
Mondhatnánk persze naivan, hogy hát akkor eszerint a logika szerint nyilván az jó, ha valaki csökkenti a fizetéseket, az meg rossz, ha valaki növeli azokat.
Ahamm, na de akkor vajon a kormánylapok miért hallgattak szemérmesen arról is, hogy egy jóval nagyobb volumenű fizetésemelés zajlott, nevezetesen április elsejétől 11,4 százalékkal magasabb fizetést kaptak a magyar parlamenti képviselők?
Az igazán kínzó kérdés pedig csak ezután merül fel: vajon ha az rossz, hogy Karácsony Gergely embereket vesz fel és béremelésre ad lehetőséget, akkor Hódmezővásárhelyről miért azt a Fidesz-közleményt szemlézték nagy sietséggel a kormánypárti lapok, amelyben Márki-Zay Pétert állítják pellengérre, mert május 1-től az önkormányzati intézmények több száz dolgozójának munkaviszonya átalakul részmunkaidőssé, bérük pedig ezzel párhuzamosan a felére csökken?
Szögezzük le: az önkormányzatok a kormány rendelkezéseinek hatására egyre nehezebb helyzetben vannak (erről ma is írtunk már korábban). Legfontosabb forrásaiktól esnek el, miközben feladataik, és ezzel párhuzamosan költségeik jelentősen nőttek a járványhelyzet miatt. Segítséget a kormányzattól nem sokat kapnak, azt viszont látjuk, hogy a felelősség hárítása és a bűnbakkeresés már most zajlik, a szemünk előtt.
Ahhoz viszont már nagyon szemfülesnek kell lennie az egyszeri olvasónak, hogy megértse, akkor most mi a helyes eljárás: a béremelés vagy a -csökkentés, az új emberek felvétele vagy a meglévők parkolópályára tétele, örülünk neki, ha saját hatáskörben rendelkezik a polgármester, vagy kígyót-békát kell ilyenkor kiáltani.
Persze, annyira nem is: ha ellenzéki polgármester (hovatovább maga a főpolgármester!) rendelkezik az rossz, ha kormánypárti, az meg jó. Hogy miről, az pedig lényegtelen.
Tanulság nincs. Párhuzamos valóságok vannak.
