„Nem számítanak a tények, a bizonyítékok hiánya, az abszurd vádakat cáfoló bizonyítékok sora, az ártatlanság vélelme, de még maga a nyilvánvaló ártatlanság sem, csak a hatalom nyers akarata” – írja a Magyar Helsinki Bizottság mai blogbejegyzésében, amely egy Magyarországon élő iráni állampolgárságú egyetemista nő kitoloncolásának legabszurdabb pillanatait rögzíti.
Zara kilenc éve él Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen tanul gyógyszerészetet. Miután kiderült, hogy az első fertőzöttek közt van egy másik iráni diák az egyetemről, a nő először az intézmény kérésére otthon maradt, majd később a Szent László kórház karanténjába szállították.
Ott a szabályokat betartotta, a személyzettel nem volt semmilyen konfliktusa, mégis büntetőeljárást indítottak ellene, aminek meg sem várva az eredményét, azonnali hatállyal kiutasították az országból másik 12 iráni diákkal együtt.
Ahogy arról korábban írtunk, a Belügyminisztérium március 16-i közleménye szerint az iráni egyetemisták a karanténként kijelölt szobát engedély és védőruházat nélkül elhagyták, oda a többszöri felszólítás ellenére nem mentek vissza, hangosan elégedetlenkedtek, az egészségügyi személyzettel szemben agresszíven léptek fel, utasításaiknak nem tettek eleget.
A diákok mindannyian bírósághoz fordultak, az azonban a mai napig nem derült ki, hogy ki és hogyan vett részt az állítólagos szabálysértésben, kinek van felelőssége és kinek nincs.
Az ügyben rengeteg az ellentmondás. A hatóság a kiutasításnál egy büntetőeljárásra hivatkozott, melyben azzal gyanúsították meg a nőt, hogy a kórház egyik konkrét szobájában helyezték karanténba, amit „agresszív viselkedése során” elhagyott, és többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó oda visszamenni.
A probléma csak az, hogy olyan időpontban elkövetett vétség elkövetésével gyanúsították meg, amikor a hivatalos papírok szerint még ott sem volt a kórházban, és egyébként sem követett el jogsértést.
Miután minderre felhívta a nyomozók figyelmét, az új gyanúsításban már nem volt szó agresszív viselkedésről, csupán arról, hogy engedély nélkül hagyta el a szobáját, és oda csak a nővér felszólítására tért vissza – vagyis arról sincs már szó, hogy bármilyen felszólításnak nem engedelmeskedett volna. A Helsinki továbbá azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a nő ügyvédje nem ismerheti meg a nyomozás iratait, sok semleges tanút pedig nem hallgattak meg, miközben ők egybehangzóan állítják, az egyetemista nő ártatlan.
„Akkor hát mi a bűne? Hogy iráni, és esetleg volt olyan más iráni diák, aki esetleg vétett a szabályok ellen? Esetleg. De mi köze neki ehhez?”
– kérdezi a Helsinki, a kollektív büntetést és a kollektív kiutasítást ugyanis minden jogállam tiltja.
Annak ellenére, hogy a gyanúsítások több ponton is ellentmondtak egymásnak, a IX. kerületi ügyészség vezetője szerint mindkét gyanúsítás törvényes volt, a Helsinki panaszait pedig elutasította.
A jogvédő szervezet kiemeli: a karanténban több, különböző állampolgárságú diák is tartózkodott, akik szabadon távozhattak. A Helsinki kérésére leírt tanúvallomásukban többen egybehangzóan állítják, hogy az iráni nő nem csinált semmi rosszat, ott sem volt, amikor incidens történt a kórházban, őket azonban nem hallgatták ki az eljárásban.
„Egy koncepciós eljárásban mentő tanúkat nem szokás megkérdezni, mert még kiderülhetne az igazság”
– írja a jogvédő szervezet.
Zara a Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadta meg a kiutasítást, ugyanis semmi elfogadható magyarázata nincsen annak, hogy egy olyan büntetőeljárásra hivatkozva, amely még csak a gyanúsításnál tart (és a Helsinki szerint feltűnően gyenge lábakon áll), a jogerős ítélet előtt mintegy megelőlegezzék a büntetést.
A bíróság azonban elutasította a nő kérelmét, mivel a bíró szerint a rendőrség javaslata a közbiztonsági veszély miatti kiutasításra kötelező az idegenrendészeti hatóságra nézve is. A Helsinki szerint azonban ez nem így van, hiszen ebben az esetben
a rendőrség bármelyik külföldi személyről azt mondhatna, amit akar, a bíróságnak azt el kellene fogadni. „Ha ez így lenne, az maga volna a rendőrállam” – írják.
A szervezet szerint nyilvánvaló, hogy egy folyamatban lévő, frissen indított büntetőeljárásban nem lehet előre bűnösnek kikiáltani valakit, és emiatt a közbiztonságra veszélyesként megbélyegezni, „a bíró szerint azonban az ártatlanság vélelmének csak a büntetőeljárásban kell érvényesülnie, ebben az eljárásban már nem”.
Az ilyen ügyekben két évvel ezelőtt egyébként még lehetett a Kúriához fordulni rendkívüli jogorvoslatért, mára azonban ezt a lehetőséget a kormány indoklás nélkül megszüntette.
Így Zara most búcsút inthet a végéhez közelítő gyógyszerészi tanulmányainak és előtte álló karrierjének, mostantól ugyanis bármikor visszatoloncolhatják a koronavírus egyik gócpontjába, Iránba.
