Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EU segítene a tagállamoknak kifizetni a munkások kieső bérét, Magyarországnak is

Miután az uniós országok jelentős része állt már elő valamilyen programmal, melynek keretében a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság folytán kieső béreit kompenzálnák a munkásságnak, hogy így a fogyasztás legalább részleges fenntartásával elkerüljék a gazdaság durva összeomlását.

Immár pedig az Európai Bizottság is előállt egy százmilliárd eurós mentőcsomagról szóló javaslattal, mellyel a munkahelyek és vállalatok megóvását tűzte ki célul.

A Portfolio szerint a Bizottság javaslatai között az is szerepel, hogy valamennyi strukturális alap még nem lekötött pénzét a járvány elleni küzdelemre fordítson az Unió, így az intézkedések a jelenlegi EU költségvetésben minden rendelkezésre álló pénzt felhasználnának az utolsó centig.

A Bizottság szerint

„A válság mélysége és kiterjedése olyan nagyságrendű és gyorsaságú, a szolidaritás olyan fokát igénylő válaszlépéseket tesz szükségessé, amelyekre korábban nem volt példa”.

A finanszírozás szabályait is megkönnyítik az összegek gyors és hatékony célba juttatása érdekében. Mint Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott,

„Az új szolidaritási eszköz révén 100 milliárd eurót fogunk mozgósítani az emberek munkahelyének megtartása és a vállalkozások működésének fenntartása céljából. Ezzel egyesítjük erőinket a tagállamokkal az életmentés és a megélhetés védelme érdekében”.

A bizottság szerint a cégek és a munkahelyek védelme érdekében hamarosan valamennyi ország rövidített munkarendet fog alkalmazni, mert csak így lehet fenntartani a munkahelyeket és a cégeket, ezek nélkül pedig jóval nehezebb lenne a válság utáni újrakezdés.

Ennek elősegítésére irányul a SURE nevű szolidaritási eszköz: amelyik országnak szüksége van hitelre, hogy biztosítsa a leálló cégeknél kieső munkabérek finanszírozását, a SURE útján igényelheti, így az embereknek lesz lehetőségük fizetni a számláikat, lakbérüket, élelmezésüket, miegymást, és jó esetben nem következik be durva gazdasági összeomlás.

Az eszköz felhasználása terén leginkább a súlyosabb helyzetben lévő tagállamokra számítanak, magyarán elsősorban nem Németország és a többi erős gazdaságot szánják a hitelek kedvezményezettjeinek, hanem az olyan, az Unió perifériáján elhelyezkedő országokat, mint Magyarország.

Mindazonáltal kérdéses, hogy Magyarország részt kíván-e venni egy ilyen rendszerben, hisz ahogy mint korábbi cikkünkben írtuk, a különutas politika, miszerint az ország nem igyekszik bérkiegészítéssel fenntartani a lakosság vásárlóerejét, egyáltalán nem irreális, csak rizikós és antiszociális.

Az exportorientált gazdaságként eddig láthatóan az olcsó munkaerő termelésélénkítő hatására és a gyorsan lecsengő válságra építő magyar válságkezeléssel szemben az Unió úgy tűnik, inkább elhúzódó recesszióra számít, amit kiterjedtebb transzferekkel enyhítene, vagyis több pénzt dugna az emberek zsebébe. Ezzel terhet véve le a vállalatok válláról, miközben biztosítva a társadalom életszínvonalának és fogyasztásának többé-kevésbé fenntartását anélkül, hogy alapjaiban változtatná meg a rendszer működését.

A bizottság új csomagjában helyet kap egyébként a leginkább rászorulók védelme az elektronikus utalványok bevezetése valamint az őket támogató személyzet védőruha-vásárlásának támogatása útján, valamint a halászati ipar és a haltenyésztők kisegítése is a halászoktól a halraktárosokig.

A kohéziós alapok, tehát az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap eddig le nem kötött összegeit pedig a járvány elleni küzdelemre fordítják.

Ez komoly bürokratikus átszervezést igényel, azonban a bizottság szerint meg kell lépni, ez pedig azzal jár, hogy lehetővé kell tenni a a források, valamint a régiók kategóriái és a szakpolitikai célkitűzések közötti átcsoportosításokat, szemben az eddigi pontosan célzott támogatási rendszerrel, és a társfinanszírozás is megszűnik, mivel az érintett országok már most valamennyi rendelkezésre álló forrásukat a járvány elleni védekezésre fordítják.

via Portfolio / Forbes