Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EU fő intézményeinél panaszolják be a magyar kormányt az európai szakszervezetek

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament elnökei felé jelzi aggályait a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatban.

Luca Visentini, az ESZSZ elnöke ezt egy Orbán Viktornak címzett nyílt levélben jelezte, melyben kifejti, hogy

a szervezet „mély aggodalommal” figyeli, hogy a magyar kormány milyen intézkedéseket hoz a „Covid-19 terjedése okozta gazdasági következmények enyhítésére.”

A fő probléma az ESZSZ állásfoglalása szerint az, hogy „a törvénytervezetekről semmiféle konzultációt nem folytattak a magyar szociális partnerekkel” és hogy a kormány „nagyrészt védelem nélkül hagyják a munkavállalókat, és egyes ágazatokat”, főleg más EU-s tagállamokhoz viszonyítva. Az ESZSZ szerint „az azonnali és hosszútávú terveknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük és azokat az összes ágazatra alkalmazni kell az emberek foglalkoztatásának megőrzése érdekében, ideértve a rövidített munkaidős foglalkoztatást és a jövedelemkompenzációt.”

A szervezet a következő lépések megtételére szólítja fel a magyar kormányt:

  • Az intézkedésekről tárgyaljon a szociális partnerekkel;
  • Tegyen további lépéseket a munkavállalók támogatására állami támogatási rendszerek elfogadásával és a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében tett intézkedésekkel;
  • A munkajogon keresztül garantálja a munkavállalók és munkáltatók közötti erőegyensúlyt.

A mai napon a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) is elküldte az operatív törzsnek, az illetékes minisztereknek és Orbán Viktornak is saját javaslatait. Ezeket a nyilvánosság elé is tárták, mivel szerintük a kormány „továbbra sem tekinti a szakszervezeteket partnernek.”

A javaslatok között szerepel, hogy a kormány

  • Kezdeményezzen azonnal párbeszédet valamennyi szakszervezettel,
  • Nyújtson mindenkinek 75%-os bértámogatást,
  • Terjessze ki a gyermekápolási táppénzt mindazokra, akik 14 éven aluli gyermek felügyeletét látják el,
  • Az álláskeresési járadék (a munkanélküli segély) időszakát terjessze ki 90-ről 270 napra,
  • Tegye azonnal lehetővé a 60 és 64 év közötti munkavállalók korengedményes nyugdíjba vonulását.

Ahogy azt már mi is többször írtuk, a magyar járványügyi rendelkezések az európai országok többségéhez képest elenyésző támogatást nyújtanak a munkaválallók számára, miközben a március 18-án bejelentett gazdaságvédelmi csomag részeként olyan módosítások léptek életbe a Munka Törvénykönyvében, amelyek egyenlőtlenné tették a munkavállalók és a munkáltatók viszonyát.

Eközben pedig a járvány következtében a munkájukat elvesztők rendkívül kevés támogatásra számíthatnak – semmivel se többre, mint akkor, amikor nincsen járvány.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán