Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Felhatalmazási törvény, beválhat a kijárási korlátozás, minimális javulás Olaszországban – koronavírus összegfoglaló hétfőn

Ez a cikk több mint 4 éves.

Hétfő este 447-re emelkedett a magyarországi koronavírus-fertőzöttek, és 15-re a fertőzésben elhunytak száma. Van továbbá 34 gyógyult is, illetve 73 fertőzés gyanúja miatt karanténban lévő ember. A fertőzöttek között van gyerek és fiatal felnőtt is, a betegek közül tizenöten szorulnak intenzív ellátásra. Világszerte 745 308 fertőzöttet, 156 875 gyógyultat és 35 307 elhunytat tartanak számon.

Ebből kitűnik, hogy ahogy a WHO előrevetítette, a megbetegedések száma továbbra is mértani haladvány szerint növekszik a világban, és miközben a távol-kelet már túl van a nehezén, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában még mindig a járvány felfutó szakaszánál tartanak, míg a világ többi részén még csak most fog eldurvulni a helyzet.

Koronavírus összefoglalónk március 30-án, hétfőn.

Magyarország

Az operatív törzs szokásos sajtótájékoztatóján Müller Cecília tisztifőorvos ma azt mondta, a kijárási korlátozás be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket, vagyis a járvány terjedésének megakadályozását. Magyarország még mindig a csoportos fertőzések fázisában van, a fertőzöttek száma egyenletesen oszlik el az országban, földrajzi gócpontokat nem azonosítottak. A fertőződések száma napról napra emelkedik, de ez az emelkedés egyenletes, a tömeges megbetegedések küszöbén vagyunk.

A nap legfontosabb eseménye minden bizonnyal az úgynevezett „felhatalmazási törvény” vagy más néven „koronavírus-törvény” megszavazása volt, melynek értelmében az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet meghosszabbítására és a rendeleti úton történő irányításra, méghozzá határozott időkorlát nélkül (habár az ellenzék az utolsó pillanatig igyekezett meggyőzni a kormánypártokat, hogy fogadják el módosító javaslataikat az időkorláttal kapcsolatban).

Budapest, 2020. március 30.
Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az Országgyûlés plenáris ülésére 2020. március 30-án.
MTI/Máthé Zoltán

A munkavállalók helyzetéről szomorú képet mutat, hogy még egy hónap se telt el a veszélyhelyzet kihirdetése óta, máris drasztikusan visszaesést mutatnak az álláshirdetések, miközben nőtt az álláskeresők száma.

Orbán Viktor a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel a mai napon tartott videokonferencián azt mondta, az idei költségvetés radikális átalakítására van szükség. A miniszterelnök ma azt ígérte, április 6-án, vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb gazdasági akciótervét.

Ma két hete vezették be a digitális oktatást, melynek néhány fontos (előre látott) tanulságát leszűrve a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Civil Közoktatási Platform, valamint több civil és szakmai szervezet azt kérte ma a kormánytól, hogy függessze fel a Nemzeti Alapatanterv szeptemberi bevezetését és átmenetileg a szakképzések átalakítását is.

Eger, 2020. március 23.
Kelemen Péter, az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Mûvészeti Iskola és Pedagógiai Intézet 4. E osztályos tanulója az otthonából követi a távoktatásban tanító Ládiné Szabó Tünde pedagógus óráját 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
MTI/Komka Péter

A felvetést azzal indokolták, hogy rendelkezésre álló idő rendkívül rövid, az elvégzendő feladatok elől elvonja az időt az átállás a digitális munkarendre. A halasztással a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok beépíthetők lennének az új tantervbe. Kitértek arra is: önmagban is feszültséget jelent, hogy az új és módosított tankönyvek nem készültek el és a könyveket látatlanban kellene megrendelni, és ezt a NAT bevezetésének elhalasztásával enyhíteni lehetne. 

A közelgő érettségivel kapcsolatban azt kérik, hogy az alternatív időpontok, megoldási javaslatok kidolgozásába vonják be a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a diákság képviselőit. A szakképzésben különösen aggályosnak tartják 30 ezer dolgozó munkajogi helyzetének átalakítását olyan időszakban, amikor rendkívüli munkajogi intézkedéseket kellett már, és minden bizonnyal kell is még foganatosítani. Minimális elvárásként szükségesnek tartják az egyéb szabályok, rendelkezések hatályba léptetésének újragondolását is – jelezték a levélben.

Külföld

Európában még mindig Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban a legsúlyosabb a helyzet. A legnagyobb latin országokban a mai adatok is arra utalnak, hogy a karantén javulást hozhat a tendenciában. Olaszországban – bár az elmúlt 24 órában újabb 812 halálesetet regisztráltak, a növekedés mérséklődése, és a több mint 14 ezer gyógyult tegnap óta is bizakodásra ad okot: napok óta egyre erősebben világlik a fény az alagút végén. A karantént egyelőre április 12-ig meghosszabbították. Itt 3980 beteg fekszik az intenzíven, míg Spanyolországban ez a szám már most 5200 felett jár… 

A március 15-én bevezetett kijárási korlátozások, egyelőre úgy tűnik, eredményesek voltak, de az intenzív ágyak tekintetében 8 spanyol régió már a megduplázott kapacitásának is határára ért, és a csúcs csak valamikor a hét végén várható. Ezért döntött úgy a spanyol kormány a hétvégén, hogy holnaptól minden, nem életbe vágó tevékenységet le kell állítani az országban. Miközben folytatódik a küzdelem az albérleti díjak felfüggesztéséért, az ellenzéki pártok amiatt tiltakoztak, hogy a kisebbségben lévő kormánykoalíció nem egyeztetett velük, és nem tájékoztatta őket a válsághelyzetben hozott döntéseiről – Pedro Sánchez kormányfőt többen figyelmeztették, hogy nem fogják megszavazni a legújabb rendeletét, ha nem változtat a metóduson.

Franciaországban már több mint 3000-en haltak meg a kórházakban a koronavírus miatt, de a héten várható, hogy az otthonukban és idősotthonokban elhunytak számát is közreadják, azaz már sejthető, hogy a halálesetek száma jóval magasabb lesz. Az elmúlt 2 napban itt is javuló tendencia látszott, ez ma mérséklődött, és a legaggasztóbb itt is az intenzíven ápoltak száma, amely több mint 5000 fő.

Franciaországban eddig félmillió vállalat kérte terhei és járulékai későbbi kifizetését, az egyéni vállalkozók járulékait automatikusan elengedték. A mai napon 8,5 millió maszk érkezett Kínából – miután szombaton került nyilvánosságra, hogy a hetek óta tartó kritikák után a kormány egymilliárd maszkot rendelt az ázsiai országból.

A napokban több szakszervezet is jelezte, hogy amennyiben nem javulnak a munkakörülmények, sztrájkba foghatnak, hétfőtől a kamionsofőröket kérik arra az francia érdekvédők, hogy a munka megtagadásával tiltakozzanak az egészségügyi kockázatok és munkakörülményeik jelentős romlása miatt.

Az ápolónők előtti tisztelgés hagyománya folytatódik esténként (és Magyarországon is egyre több hasonló videót látni):

 

Csehországban csaknem háromezer fertőzöttet tartanak nyilván, és április 11-ig meghosszabbították a vesztegzárat, aminek keretében az állampolgárok nem hagyhatják el lakásukat – noha a magyarországihoz hasonlóan számos kivételt hoztak (pl. ha munkába vagy orvoshoz mennek, valamint élelmiszereket, gyógyszereket, tisztálkodószereket vásárolnak, illetve ha közeli személyeknek segítenek, vagy sétálni indulnak, mindazonáltal csoportosulni tilos).

Romániában a fertőzöttek száma meghaladta a kétezret, egyedül Hargita megyében nem találtak eddig koronavírusos beteget. A kormány rendelete szerint a hivatali ügyintézést lehetővé fogják tenni elektronikus formában, hogy így is segítsék a járvány visszaszorításának érdekében hozott távolságtartási intézkedéseket. A kormány emellett feltétel nélküli hitelmegállapodásokat akar kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), hogy a koronavírus-járvány idején célirányzott intézkedéseket hozzon a gazdaság megsegítése érdekében, a bérek, nyugdíjak, segélyek folyósíthatóságára hivatkozva – noha ezek az intézmények rendszerint megszorításokhoz kötik a hitelek folyósítását, a társadalom érdekei helyett a gazdaság teljesítményét helyezve előtérbe.

Ukrajnában a parlament menesztette az egészségügyi és a pénzügyminisztert,  egyes értesülések szerint viszont maguk adták be lemondásukat. Az egészségügyi miniszter nevesül azért, mert elégedetlennek tartja a járványügyi intézkedéseket, többek között szigorúbb kijárási korlátozásokat tartana adekvátnak. Mindazonáltal kötelezővé teszik a karantént a külföldről hazatértek részére – ez eddig csak ajánlás volt.

Oroszországban a regisztrált megbetegedések száma átlépte az 1800 főt, a fertőzöttek derékhada továbbra is moszkvai lakos. Miután az ország lezárta határait a személyforgalom elől, felmerült a régiók közötti közlekedés korlátozása is, emellett a miniszterelnök a moszkvaihoz hasonló, szigorú kijárási korlátozások bevezetését javasolta az ország többi részének is.

Az EU pénzügyi segítséget nyújt a nyugat-balkáni országoknak, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó és Szerbia 38 millió euró összegű azonnali támogatást kapnak, az egészségügyi sürgősség kezelésére, amely magában foglalja orvosi és védőfelszerelések vásárlását és a kórházi kapacitások fejlesztését.  Emellett, az Európai Bizottság még 374 milliót csoportosít át, hogy segítse a régió gazdasági felépülését. A szerb közvélemény egy része nem nézi jó szemmel, hogy az ortodox egyház papjai továbbra is közös kanálból osztogatják az ostyát, és közös keresztet csókoltatnak a hívekkel. A papok egy része azzal védekezik, hogy a szent tevékenységek nem terjesztik a fertőzést.

Szlovákiában az új kormány programjának elsődleges prioritása – egyelőre – a koronavírus-helyzet megoldása lesz. Az országban korlátozzák az emberek mozgását és kötelező az arcmaszk viselése, ugyanakkor a magyar-szlovák határon több kishatár-átkelő is nyitva áll az országok polgárai előtt, így a munkások ingázása megoldott, vagyis a gazdaság működtetése továbbra is prioritása a kormánynak.

Ausztriában Sebastian Kurz kancellár szerint továbbra is fennáll a járvány további súlyos terjedésének veszélye, így kétezer embert szúrópróba-szerűen tesztelnek, hogy kiderüljön, a kontaktkutatások alapján tesztelt lakossághoz képest mekkora lehet azok aránya, akikről a jelenlegi módszerek szerint még csak nem is sejtik, hogy fertőzöttek lehetnek. A korlátozásokat továbbra is fenntartják, és noha csak nagyon indokolt helyzetben hagyhatják el az emberek a lakhelyüket, az ingázó magyarországi szociális és egészségügyi személyzet mozgását biztosítják.

Nagy-Britanniában Boris Johnson miniszterelnök olyat mondott, amit konzervatív brit politikustól az elmúlt évtizedekben nem lehetett hallani„társadalom mint olyan, létezik”. (Ennek eredetijét a neoliberális politika hírhedt úttörőjének, Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnöknek köszönhetjük, aki megkérdőjelezte a társadalom, mint olyan létezését, ezzel legitimálva szélsőségesen népellenes politikáját).

Miután a miniszterelnök, valamint tanácsadója, Dominic Cummings is megfertőződött koronavírussal, láthatóan komolyabban veszi a kormány a kérdést, mint korábban. Az ország egyébként nagyban függ a szegényebb országokból bevándorolt munkásoktól az egészségügy és a szociális ellátás területén, de már az is kérdéses, hogy lesz-e zöldség és gyümölcs, miután még ha a brexit miatt nem is sikerült valamennyi vendégmunkást hazazavarni, de a koronavírus-járvánnyal együtt már tényleg igen kevesen maradtak az országban. A rosszul fizetett, sokszor be nem jelentett mezőgazdasági munkát pedig jellemzően ők végzik.

A tengerentúlon az Amerikai Egyesült Államokban a legsúlyosabb a járványhelyzet: a fertőzöttek száma átlépte az országban a százezret, ebből több, mint 66 ezret New York államban tartanak számon, közülük több, mint ezren meghaltak. New York városában a Central Parkban szükségkórházat nyitnak, és az egészségügyi rendszert segíti, hogy megérkezett a megapolisz kikötőjébe a világ legnagyobb kórházhajója, a USNS Comfort intenzív ágyakkal, felszereléssel és személyzettel.

Az USA többi részén is rohamosan terjed a járvány, Luisiana különösen súlyosan érintett, de szinte minden állam válságos egészségügyi helyzet elé nézhet az elkövetkezendő hónapokban – ugyanakkor az reménykeltő, hogy a két legnagyobb egészségbiztosító bejelentette, fedezik azok koronavírus elleni ellátását, akik nem tudnák (ami az USA-ban igazi kuriózum).

Bár Donald Trump amerikai elnök korábban nem vette komolyan a fenyegetést, a napokban már azt kérte számon az egyes ipari szereplőkön, hogy miért nem gyártanak ezerszámra lélegeztetőgépeket. A General Motors autóipari óriást kötelezte is több százezer műszer legyártására, a General Electrictől pedig a szervezett munkásság követeli a lélegeztetőgépek gyártásának felfuttatását.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán