A mai napon szavaz újra a parlament a felhatalmazási törvényről, melynek keretében a kormány és Orbán Viktor a tervezet visszavonásáig teljes körű jogot kapna arra, hogy a járványügyi vészhelyzet végéig rendeletekkel irányítsa az oszágot. A szavazás előtt az ellenzéki képviselők sajtótájékoztatót tartottak a Parlament előtt, hogy tiltakozzanak a törvény ellen – vagyis pontosabban az ellen, hogy annak nincs időkorlátja.

Az ellenzék ugyanis egységesen megegyezett abban, hogy hajlandóak a kormánynak a jelenleginél nagyobb felhatalmazást adni, illetve abban is partnerek, hogy ennek időtartamát meg lehessen hosszabbítani ám ahhoz ragaszkodnak, hogy első körben is kijelöljenek egy elévülési dátumot.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a tájékoztatón elmondta: pártjuk minden kompromisszmra nyitott. Igent mondanak a koronavírus elleni intézkedésekre, de nemet Orbán teljhatalmára, akinek úgy tűnik, most is fontosabb, hogy a magyar társadalom megosztott legyen. Ám a 90 napos időkorláthoz mindenképpen ragaszkodnak, ugyanis olyat, mint az eredeti tervezet, „Európában kormány még nem kért, de nem is kapott.”

Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője azzal folytatta, hogy pártja a koronavírusellenes intézkedések során mindig a legszigorúbb intézkedések bevezetését támogatta, legyen szó akár iskolák bezárásáról: így most sem enyhítenek követeléseiken. Azt kérik, hogy maradjon meg a hatalmi ágak azon rendszere, amely eddig is, emellett pedig őrizzék meg a parlament közvetítő szerepét. A Jobbik így olyan intézkedést támogatna, amely lényegében a kormány ellenőrízhetőségét támogatja, de nem akadályozza a védekezés sikerességét.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt nyilatkozta: pártjuk hiába parlamenten kívüli, a mai szavazásnak történelmi jelentősége van, amit nem tudnak figyelmen kívül hagyni. „Mivel a Parlament a demokrácia szentélye, ennek kiiktatása a demokrácia kiiktatását is jelenti”, tette hozzá, majd elmondta: európai parlamenti képviselőik saját bőrükön tapasztalják, hogy az online ülésezés megoldható, így innentől ez a rendelet nem jelent mást, mint azt, hogy a kormány egy hamis kifogásra hivatkozva szeretné kicsinálni a demokráciát.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő azt mondta, úgy látja, a kormány stratégiájában van, amiből túl kevés van és van, amiből túl sok: transzparenciából és tesztekből nincse elég, rossz vitából viszont annál több. Véleménye szerint egy Alaptörvény-módosítással elérhető lenne, hogy a parlament online is ülésezni tudjon, hiszen ha már az egész országot arra kérjük, hogy otthonról dolgozzon, nekik is meg kell tudniuk ezt oldani.

A teljes sajtótájékoztató itt nézhető vissza: