A koronavírus-járvány meglehetősen felkészületlenül érte Magyarországot. Nem volt rá felkészülve a kormány. Sem az egészségügyi és szociális ellátórendszer. Sem a társadalom. És ami a legfontosabb: a járvány  már amúgy is legyengült intézményekre rak brutális terhelést, miközben rettenetesen nehéz helyzetbe hozta a sérülékeny csoportokat. Azokat, akiknek a napi megélhetés is gondot jelent. Azokat, akiknek semmilyen tartalékuk nincsen. Akik különösen veszélyeztetett családtagjaikat (szüleiket, nagyszüleiket) otthon gondozzák. Akik olyan ágazatban dolgoznak, amely különösen kitett a járványnak (autóipar, turizmus, vendéglátás és így tovább). Vagy azokban, ahol az állam eddig is spórolt az erőforrásokkal, most pedig a frontvonalban találják magukat. Azokat, akik nem tudják megoldani, hogy otthonról dolgozzanak.

A mi feladatunk, hogy nekik hangot adjunk.

Ám a járvány a sajtót is nehéz helyzet elé állította. Mi a Mércénél rengeteget gondolkodtunk az elmúlt hetekben azon, hogyan lehet etikusan írni a kialakult helyzetről. Mikor és mit írjunk meg, hogy elkerüljük a kattintásvadász tartalmakat? Ha a vírus okozta válságról írunk, magunk is a válsághoz járulunk-e hozzá, vagy éppen az elkerülhetetlenre való felkészülést segítjük? Hogyan tudjuk a szokásosnál is jobban ellenőrizni a forrásainkat, hogyan tudunk válaszokat kapni, miközben a sajtó munkája a korábbiakhoz képest is hatványozottan nehezebbé vált? Hogyan tudunk túlzott leegyszerűsítés nélkül, de befogadhatóan átadni szakmai érveket, hitelesen képviselni a saját, baloldali  értékrendünket? Megannyi kérdés, amivel az elmúlt hetekben folyamatosan szembesülünk, és amelyekkel valószínűleg még jó ideig foglalkoznunk kell.

És persze technikai problémákkal is meg kell küzdenünk. A Mérce munkatársai több mint két hete otthonról dolgoznak. Fontosnak tartottuk ezt az önkorlátozást, hiszen egyrészt olyan helyen van a szerkesztőségünk, ahol nagyon sokan megfordulnak (van például óvoda és tornaterem is a közvetlen szomszédságunkban), emellett újságíróként elég sokat járunk-kelünk normális esetben, így azt tartottuk a legfelelősségteljesebb magatartásnak, ha ezt a gyakorlatot a jelen helyzetben felfüggesztjük. Ez viszont jelentősen megnehezíti a munkánkat.

A Mérce mindig is büszke volt arra, hogy ott vagyunk, ahol történnek a dolgok. Tüntetések, polgári engedetlenségi akciók, egyéb megmozdulások, sajtótájékoztatók – mi élőben, közelről mutatjuk meg a történéseket. Csakhogy jelenleg nem csak a megmutatni valók köre zsugorodott össze, de a mi lehetőségeink is. És ki tudja, mikor térünk vissza a korábbi kerékvágásba? Mert lehet persze interjút csinálni telefonon is, ám az sokkal kevésbé személyes, épp az a „varázs” veszik el belőle, amitől egy beszélgetés igazán jó, őszinte, értékes tud lenni. Riportot készíteni perpillanat jóformán lehetetlen.

Hogyan tudunk így azokról a dolgokról beszélni, amik igazán fontosak számunkra, amikor pont azokhoz érünk el a legnehezebben, akikre szerintünk a leginkább figyelni kell a közelgő válság idején, és akiknek az érdekeit most kell a leghangosabban képviselni? Dolgozók, idősek, ellátásra szorulók, nők, gyerekek, szegénységben élők – az ő érdekérvényesítő erejüket a válság és a vészhelyzet tovább gyengíti, ezért most még fontosabb, hogy az ő hangjukat felerősítsük . Mi ebben hiszünk.

És persze mindeközben spórolnunk az erőforrásainkkal is – amelyekből nincs olyan sok -, hiszen számunkra is elsődleges fontosságú, hogy saját munkatársaink fizikai és mentális egészsége a lehetőségekhez képest a legjobban védve legyen.

Mit teszünk tehát?

Egy ilyen válságban sok minden megkérdőjeleződik, és gyakran érezhetjük úgy, hogy hirtelen kell döntéseket hoznunk. Ilyenkor még fontosabb, hogy tisztában legyünk értékeinkkel, hivatásunkkal, kötelességünkkel. Épp ezért fontosnak tartjuk jelezni az olvasóink felé is, hogyan, miért dolgozunk.

A Mérce feladata továbbra is az, hogy a társadalom valóságáról írjon, és felhangosítsa azok szempontjait, akiknek a vállát ez a mostani egészségügyi és gazdasági válság leginkább nyomja.

Nem leszünk tehát mindig a leggyorsabbak, legbombasztikusabbak. Nem szállunk be minden hírversenybe. Amit viszont megírunk, azt annál jobban ellenőrizzük.

És ami számunkra kiemelt fontossággal bír: a válság percről perce közvetítése helyett a hosszú távú hatásokra és azok megoldási javaslataira koncentrálunk.  Naponta összefoglaljuk a legfontosabb híreket egy-egy cikkben, emellett viszont már most keressük a válaszokat arra nézve is, hogy hogyan lehet a járvány okozta gazdasági károkat mérsékelni (a témáról felkérdeztük az ellenzéki pártokat és szakértőket is). Igyekszünk a járvány okozta állapot rendszerkritikai szempontú elemzésének is teret adni.

Miben segíthettek, hogy folytathassuk?

A Mérce az olvasók támogatásából működik. Nincs befektetőnk, nincs reklámbevételünk. Tudjuk, hogy vannak, akik erőn felül támogattak minket eddig is. Nem lehetünk elég hálásak nekik. De tudjuk, hogy sokakat fenyeget a járvány hatására kialakuló helyzetben munkájuk elvesztése, sokakra ró hatalmas plusz terheket, hogy családjukat egyben tartsák, hogy a megváltozott körülmények közt is működtessék a mindennapjaikat.

Most arra kérünk, hogy ha megteheted, azok helyett is támogass minket, akiknek a napi megélhetése kerül veszélybe a válság miatt. Hogy folytathassuk azt a munkát, amiben hiszünk.