Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) még hétfőn döntött 13 iráni állampolgárságú egyetemista kutasításáról, akik a Szent László Kórházban voltak karanténban koronavírus-fertőzés gyanúja miatt.

A Belügyminisztérium hétfői közleménye szerint az iráni egyetemisták a karanténként kijelölt szobát engedély és védőruházat nélkül elhagyták, oda a többszöri felszólítás ellenére nem mentek vissza, hangosan elégedetlenkedtek, az egészségügyi személyzettel szemben agresszíven léptek fel, utasításaiknak nem tettek eleget. A kiutasítottakkal szemben egyidejűleg három év Magyarországra történő beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

Az egyetemisták ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság járványügyi szabályszegés vétség elkövetése miatt tovább folytatja az eljárást, amely távollévő terheltekkel szemben is befejezhető – állt a közleményben.

A legnagyobb probléma épp ezzel az utóbbi résszel van, hiszen

anélkül akarja a világ jelenleg talán legfertőzöttebb országába kitoloncolni ezeket az embereket a magyar állam, hogy kétséget kizáró módon feltárta volna, ki mit és hogyan vett részt az állítólagos szabálysértésben, kinek van felelőssége és esetleg kinek nincs.

A Magyar Helsinki Bizottság mai közleménye szerint épp ezért a 13 érintett azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól. A bíróság még nem döntött a kérelmükről, mindenesetre a döntésig már nem lehet kitoloncolni őket, így a ma reggelre tervezett, Kataron keresztül hazautaztatásuk Iránba egyelőre elmaradt.

„A veszélyhelyzetben sem korlátozható az ártatlanság vélelme, és senki sem küldhető vissza olyan helyre, amely számára életveszélyes lehet. Ezek az alapjogok mindenkit megilletnek, jóban-rosszban, egészségben és betegségben egyaránt. A Magyar Helsinki Bizottság számára különösen fontos, hogy azok csoportok és emberek, akik egyébként is a kormányzati propaganda célkeresztjében állnak, most is számíthassanak arra, hogy a civil szervezetek megvédik őket a hatalom önkényétől” – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A jogvédő szervezet közleménye úgy fogalmaz, a hatósági eljárások mindezidáig egyáltalán nem tisztázták, hogy valójában mi történt a Szent László Kórházban, és személy szerint kinek milyen szerepe volt az eseményekben. A hatósági dokumentumok ellentmondásosak és hiányosak.

Ráadásul a Helsinki Bizottsághoz fordult az egyik érintett, egy fiatal nő, aki állítja „semmilyen rendbontásban nem vett részt, és eleget tett az utasításoknak. Mégis a hatóságtól szokatlan gyorsasággal már ma reggel az ország elhagyására akarták kényszeríteni őt is.”

Ezért gyanítja a civil szervezet, hogy itt valójában kollektív büntetésről van szó, amely sérti az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

„Ezért mindannyian azonnali jogvédelmet is kértek a bíróságtól. Erre azért van szükség, hogy ne történhessen visszafordíthatatlan károsodás, ha ugyanis a kitoloncolás megtörténne, és távollétükben a bíróság mégis úgy határozna, hogy a kiutasítás törvénysértő volt, akkor azt már nem lehetne jóvá tenni. A diákoknak ugyanis alig lenne esélyük visszatérni Magyarországra egy olyan államból, ahol jelenleg tömegsírokba temetik a koronavírus áldozatait” – írja a Helsinki Bizottság.

Ráadásul a diákok oktatását is kettőbe törné a kiutasítás, főleg, hogy három évig nemcsak Magyarország, de az egész EU területére nem léphetnének be.

Az OIF már múlt héten is kutasított két iráni egyetemistát hasonló indokkal.

A koronavírus-járvány hazai megjelenése óta a kormányzati szervek és kormánypárti megszólalók többször is megpróbálták a „külföldiek” és „idegenek” elleni hangulatkeltésre a kialakult helyzetet. Orbán Viktor egyenesen a migrációval hozta összefüggésbe a dolgot. A Pesti Srácok pedig egy pakisztáni CEU-hallgató két héttel ezelőtti eltűnését is koronavírus-riogatásra használta, teljesen ellenőrizhetetlen és megalapozatlan állításokat téve közzé.

A kormánypárti lap ellen a Szabad Egyetem diákcsoport nyilvánosan is szót emelt.

(Mérce / Magyar Helsinki Bizottság / MTI)