Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rekordalacsony részvétel a francia önkormányzati választásokon – Párizsban a baloldal az élen

Nagyon furcsa körülmények között rendeztek ma választásokat Franciaországban, ahol a koronavírus áldozatainak exponenciális növekedése nyomán, az államfő, Emmanuel Macron múlt csütörtökön bejelentette az iskolák bezárását, majd tegnap este a miniszterelnök is újabb korlátozásokról tájékoztatta a lakosságot. Hétfőtől zárva tartanak a nem életfontosságú szolgáltatásokat nyújtó intézmények, így az éttermek, bárok, múzeumok, üzletközpontok, zárt sportlétesítmények, koncerttermek stb.

Hiába szólította fel azonban több ellenzéki és kormánypárti politikus is a kormányt arra, hogy halassza el az önkormányzati választások első fordulóját, arra mégis sor került: elvben 47,7 millió polgárt vártak ma az urnákhoz.

Nem túl meglepő módon azonban a részvétel az eddigi negatív rekordokat is fölülmúlta: a becslések szerint a távolmaradók aránya 53,5-56% lehet a Le Monde szerint, ami csaknem 20 ponttal múlja alul az eddigi legrosszabb eredményt, 2014-ből (38,7%).

Az eddig publikált eredmények és becslések alapján az egyik legfontosabb csatában, a fővárosban, az újrázó szocialista Anne Hidalgo biztosan vezet (PS, 30,2%), a jobboldali Republikánus Rachida Dati (LR, 22%) előtt. Macron utolsó pillanatban előhúzott jelöltje, a volt egészségügyi miniszter asszony, Agnès Buzyn, aki néhány szexuális tartalmú üzenet publikációja nyomán visszalépni kényszerült Benjamin Griveaux megürült helyére ugrott be, 17,6%-ot ért el a közvélemény-kutatók becslése szerint.

A Zöldek – ahogy várható volt – több településen is előre törtek, így Lyon és Strasbourg városában is ők vezetnek 25% feletti eredménnyel, Bordeaux-ban 35% körül, Grenoble-ban pedig a zöldek és a baloldal közös polgármestere magasan az élen (44,6%).

Az eddig ismert adatok alapján Macron csapatai nem szerepeltek túl sikeresen – de miniszterelnöke, a saját egykori városában, Le Havre-ban újra versenybe szálló Edouard Philippe 43%-kal biztosan vezet; itt a választók csupán 40%-a járult az urnákhoz.

A szélsőjobb is hozza egyelőre a biztosra várt helyeket: így például Marine Le Pen élettársa, Louis Aliot 35%-kal az élen Perpignanban, és az egyik első körben megnyert város, Fréjus szintén a Nemzeti Tömörülésé, itt David Rachline 50,60%-ot kapott. A hírhedt Hénin-Beaumont-ban az újrázó Steeve Briois 72,4%-ot kapott. Marseille-ben szoros versenyben harmadik helyen állnak, a jobboldali és az egyesített baloldali jelölt mögött, alig néhány pont az eltérés hármójuk között.

A Szocialista Párt, amelynek csaknem teljes eltűnését beigazolhatja a mai eredmény, Párizs mellett még Lille-t tarthatja meg, ahol negyedszer állt rajthoz Martine Aubry, volt szocialista miniszter asszony – itt szintén távol maradt a választók kétharmada.

Még alig csordogáltak az első eredmények, máris többen követelték a második forduló elhalasztását, és ha ez bekövetkezik, meg kell ismételni a mai szavazást is. A szélsőjobboldali Marine Le Pen, a baloldali Jean-Luc Mélenchon, a jobboldali frakcióvezető Damien Abad és a Zöldek vezetője, Yannick Jadot is erre szólította fel a kormányt.

Emmanuel Macron és Edouard Philippe eddig is az elnök tudományos tanácsadóira hivatkoztak döntéseik során, akik szerint a választás megrendezése nem jelentett külön egészségügyi kockázatot, és újra az ő véleményüket kérik majd ki a folytatásról.

Ha az egészségügyi vonatkozásokról esetleg lehetnek kételyeink, ami a demokratikus feltételeket illeti, azok bizonyára nem teljesültek: a koronavírus-válság nemcsak a kampányt uralta le teljesen, de a mai nap eseményeit, így nyilvánvalóan a részvételt is meghatározta. Ezen felül a csaknem másfél éve tartó politikai krízis, a sárgamellényesek nyomában a nyugdíjreform körül kiteljesedő tiltakozások fényében az önkormányzati voks sokak számára nem kecsegtetett jelentős tétekkel.

Ma egyik párt sem tart eredményvárót, az esti nyilatkozatokat közönség és a párttagok, aktivisták nélkül veszik fel, több formáció jelezte, hogy szóvivői nem lesznek jelen a tv-stúdiókban. A közmédia regionális adója, a France 3 az imént jelentette be, hogy az egészségügyi kockázatok miatt nem rendez vitákat a két forduló között. Könnyen lehet, hogy a mai választás úgy vonul be a történelembe, mint a francia döntéshozók vakságának és óvatlanságának egyik ékes bizonyítéka az Emmanuel Macron által néhány napja még a „század legsúlyosabb egészségügyi válságának” nevezett koronavírus járvány idején.

A helyzet válságos és paradox voltát mi sem bizonyíthatná jobban, mint az, hogy az egészségügyi válsághelyzet nyomán tavaly szeptemberben létrejött Kórházközi kollektíva, amely a járvány kezdete óta újult erővel követeli az egészségügy forrásainak növelését, és az itt dolgozók létszámának és bérének emelését, a mai napon határozottan kijelentette, hogy a legfőbb állampolgári kötelesség nem szavazni – választás nélkül ugyanis kisebb a fertőzés veszélye.


(NouvelObs, Le Monde)