Miután az idei amerikai demokrata előválasztásra rekordszámú (több mint huszonöt!) induló jelentkezett a Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsának, szinte törvényszerű, hogy sokan is fejezik be idő előtt kampányukat:
hétfő este Amy Klobuchar minnesotai szenátor jelentette be, hogy befejezi kampányát, hogy ezzel Joe Biden centrista jelöltet támogassa.
Visszalépésével Klobuchar a kampánnyal felhagyó demokraták népes táborához csatlakozik – ma reggel írtunk arról, hogy visszavonulót fújt az eddig szavazó államoknál egyébként egészen jól teljesítő (Iowában és New Hampshire-ben a második legtöbb szavazatot szerezte) Pete Buttigieg, a mezőny legfiatalabb indulója, valamint szombaton lépett vissza Tom Steyer is.
December elején Kamala Harris, Kalifornia állam szenátora vonta vissza indulását, illetve előtte egy hónappal Beto O’Rourke volt texasi képviselő fejezte be kampányát a forrásai kimerülése miatt. Klobuchar azt követően lépett vissza, hogy New Hampshire-ben a harmadik, aztán az előző két előválasztó államban, Nevadában és Dél-Karolinában egyaránt a hatodik legtöbb szavazatot szerezte meg, valamint gyenge volt a támogatottsága a színesbőrű lakosság részéről is.
Amy Klobuchar visszalépésével ígéretesebbé válik Joe Biden centrista jelölt jövője: a jelenlegi várakozások szerint közte és Bernie Sanders demokratikus szocialista jelölt között élesedhet ki a szuperkeddi szavazás, illetve érdemes figyelni a hirdetési piacot a magánvagyonából vásárolt reklámokkal leuraló Michael R. Bloomberg kampányát is.
Buttigieg, Steyer és Klobuchar visszalépésével főként Biden kaphatja meg az egyébként a három jelöltre irányuló, Sandersszel nem szimpatizáló mérsékelt szavazói tábor voksait.
Ennek érdekében bejelentése szerint Klobuchar hétfőn Dallasban csatlakozott Joe Biden korábbi alelnök kampánygyűléséhez, hogy támogatásáról biztosítsa a nagyközönség előtt is Bident. Klobuchar elmondta, hogy ezt amiatt teszi, mert fél, hogy Sanders Trumppal szembekerülve elvesztené az elnöki széket.
Klobuchar a február 7-ei New Hampshire-i demokrata előválasztási vitán még arról beszélt, hogy bár nagyon sokat dolgozik együtt Bernie Sandersszel, „úgysem tudunk nagyobb viszályt kelteni az amerikai nép körében, mint amekkorat a fő-árokásó”, azaz Donald Trump keltett.
A szintén most visszalépett Pete Buttigieg korábbi South Bend-i polgármester is Bident támogatja visszalépésével, mondta el a Reutersnek Buttigieg egyik főtanácsadója. Érdekes adalék, hogy a Morning Consult február végi felmérése szerint Buttigieg támogatóinak 21%-a nevezte meg Sanderst második legszimpatikusabb jelöltként, 19-19% Bident és Warrent, illetve 17% a milliárdos Bloomberget, New York korábbi polgármesterét.
Joe Biden kampánya azután kelt új életre, hogy vasárnap a dél-karolinai demokrata előválasztáson a szavazatok 48,45 százalékát szerezte meg, majdnem harminc százalékot verve ezzel a 19,91%-on álló Bernie Sandersre – a hagyományosan konzervatívabb déli államban azonban ez egyáltalán nem számít nagy meglepetésnek, még tíz százalékpontos előny is vereséggel ért volna fel a centrista jelölt számára. Ahogy azt sem szabad elfelejteni, hogy a szuperkedden voksoló államokban Bernie Sanders – aki eddig valamennyi előválasztó államot vitte a szavazatszámok alapján – kifejezetten népszerű, így ezekben az államokban
a Sanders-Biden-Bloomberg hármas között számíthatunk komolyabb meccsre, és az is ki fog derülni, hogy mennyire válik be a milliárdos Bloomberg „megveszem úgy ahogy van” stratégiája.
Joe Bidenhez kötődik egyébként a Donald Trumppal szemben sikertelenül lefolytatott alkotmányos vádeljárási (impeachment) procedúra is: a demokraták azt követően kezdeményezték Trump elmozdítását, hogy nyáron kiderült, hogy a republikánus politikus egy telefonbeszélgetésben arra kérte a frissen beiktatott ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt, hogy kormánya szolgáltasson számára információkat az akkori felmérések alapján befutónak tűnő Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiránsról és családjának ukrajnai üzleti érdekeltségeiről. Az információkért cserébe Trump az Ukrajnának járó, korábban befagyasztott mintegy 391 millió dollárnyi hadisegély folyósítását ígérte.
Donald Trump hivatalának lejáratával 2020. november 3-án kerül sor az Amerikai Egyesült Államok soron következő elnökválasztására, amin jellemzően a hivatalban lévő elnök (most Trump) indul, illetve a hivatalban lévő elnökkel szemben a másik nagy pártnál (most a demokraták) előválasztással döntenek a jelöltség sorsáról. Az amerikai államok eltérő ütemben adják le szavazataikat az előválasztáson, a folyamat február 3-án kezdődött meg az iowai caucusszal, azonban a párton belüli megmérettetés első igazán jelentős eredményeit leginkább az ún. „szuperkedd” után lehet levonni – ez idén március 3-án lesz, tehát Klobuchar és Buttigieg visszalépése alig egy nappal előzi meg az eseményt.
Ekkor tizennégy állam lakosai szavaznak egyszerre, ugyanazon a napon az általuk támogatott demokrata indulóról, ezzel 1357, vagyis a delegáltak több mint 34 százalékának sorsa dől el az országosan szétoszló 3979 közül. A leendő elnökjelöltnek legalább 1991 delegáltat kell megszereznie, így holnap éjszaka nagyjából le fog tisztázódni, hogy ki a legesélyesebb a demokrata elnökjelöltségre. Már csak öten vannak versenyben: Bernie Sanders, Joe Biden, Elizabeth Warren, Michael R. Bloomberg és Tulsi Gabbard.
A szuperkedd eseményeiről kedd éjjel percről percre közvetítéssel jelentkezünk.
