Mégsem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki családi- és társasház energiahatékonysági felújítása. Ez derült abból a nyilatkozatból, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének és országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium energiaügyi államtitkára adott.
Aradszki azt hangsúlyozta, a stratégia legújabb verziójából azért került ki az egyébként 2010 óta ott szereplő, közel másfélmillió- főként vidéki – családi ház energiakorszerűsítésére kidolgozott program támogatása, mert
„vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha ‘Kádár-kockáknak’ is nevezzük, amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépületnek a teljes értéke. Nyilvánvalóan ezeket a felújításokat nem minden esetben célszerű végrehajtani, még akkor sem, ha energetikai szempontból esetleg kifizetődő lenne, de összességében talán nem célszerű.”
Mindezzel Tóth szerint a kormányzat egy az egyben szembement korábban hirdetett, 2030-ig szóló energiahatékonysági céljaival, és feltette azt a kérdést is, hogy amennyiben csak pénzügyileg teljesen gazdaságos és azonnal megtérülő szigetelési, és energiakorszerűsítési munkákat szeretne támogatni a kormányzat, akkor egyáltalán miért van szükség kormányprogramra?
Az MSZP elnöke korábban, január 27-én is beadott már egy írásbeli kérdést Palkovics László miniszternek a programterv megszűnésével kapcsolatban, akkor Schanda Tamás államtitkár röviden csupán annyit válaszolt:
„A kormány a stratégia keretében olyan intézkedéseket támogat, amelyek széles körben teszik elérhetővé a lehető legmagasabb energia- és költségmegtakarítást eredményező energiahatékonysági beruházásokat.”
Miután a február végén, újból feltett kérdésére Tóth csupán Aradszki államtitkár most, szóban adott válaszát tudta csak érdemiként értelmezni, ezek alapján megállapította Facebook-bejegyzésében, hogy:
„[az államtitkár]azt üzente: ha vidéken élsz és nincs pénzed szigetelésre és felújításra, akkor fizesd csak a magasabb fűtésszámlát, és szennyezd bátran a levegőt!”
Tóth szerint ugyanis Magyarországon jelenleg a legnagyobb energiafelhasználó a magyar lakosság, ráadásul felidézte azt is, a vidéken, jellemzően az 1970-es, 1980-as években felépült formaházak lakói főleg idős, nyugdíjas emberek, akiknek jövedelméből jellemzően nem telik arra, hogy saját erőből gazdaságos fűtési rendszert és megfelelő szigetelést telepítsenek. Emlékeztetett arra is, az ilyen, gazdaságtalanul kifűtött, avagy anyagi lehetőség híján nem is fűtött házakban emberek tömegei fagyoskodnak, sőt, extrém esetben egy ilyen fűtetlen lakás akár még fagyhalálhoz is elevezethet.
Emlékeztetett rá: független számítások szerint az idei, téli szezon összesen 150 ember megfagyásához is elvezetett eddig.
Azt is fontosnak tartotta az ellenzéki pártelnök az ügy kapcsán kiemelni, hogy a magyar lakosság döntő többsége korszerűsítené, és energiahatékonnyá tenné fűtési rendszerét, ha erre megfelelő kormányzati, állami segítséget is kapna.
Noha 2017 eleje óta, a Magyar Fejlesztési Bank kezelésében már lehetett pályázni olyan uniós forrásokra magán- és társasházak részére, amelyeknek 500 000 forint és 10 millió forint közötti támogatási összeghatára a 0 károsanyag-kibocsátást célozta meg, az így igényelhető támogatás feltételei rendkívül szigorúak maradtak. Például friss nullás NAV-igazolás, közüzemi tartozásmentesség és energetikai tanúsítvány, hitelmulasztás hiánya, elmúlt egy évi névre szóló fűtési számla, megfelelően magas havi nettó jövedelem kell ahhoz, hogy a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk és új szigetelési munkák költségét a pályázó megkaphassa.
Ugyanakkor világos az is, hogy a magyar lakásállománynak bőven van még hova fejlődnie, ha a 2050-re immár Orbán Viktor által is kitűzött karbonsemlegességet, avagy az új 2030-ról 2040-re kibővített, kormányzati klímacélokat legalább részben tartani akarjuk. A kormányzathoz közelálló Világgazdaság 2019 nyári összefoglaló anyaga szerint 2016 és 2019 között 20%-ról 30%-ra nőtt ugyan a tanúsítvány szerint már „korszerű” energiafelhasználásúnak tartott magyar lakóingatlanok aránya, a „legkorszerűtlenebb energiafelhasználásúnak” besorolt házak, társasházak aránya is 30%, a maradék 40%-ba pedig tipikusan a csak nagyon nagy költséggel korszerűsíthető házak tartoznak.
Noha mostanra az Innovációs- és Technológiai Minisztérium már „gazdaságtalannak” tartja épp a legjellemzőbb, falusi „Kádár-kockák” és a kilencvenes években épült, nagyobb családi házak felújítását (tehát a például a legjellemzőbb, vezetékes gázfűtés, vagy vegyes tüzelésű kazános fűtés lecserélését), a második Orbán-kormány idején még az EU-s pénzeket kezelő, azóta átszervezett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2030-as energiastratégiájában még az szerepelt:
„Az Energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-kal való csökkentése 2030-ra az Európai Uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. Ezáltal a hazai primerenergia-igény több mint 10%-kal lesz csökkenthető”
