Február 20-án érkezett egy bejelentés a mentőszolgálathoz egy férfitól arról, hogy élettársát holtan találta a nagykereki otthonukban. A mentősök a helyszínre mentek és megállapították, hogy a nő testén bántalmazásból származó sérülések vannak, ezért értesítették a rendőrséget. A későbbi orvosszakértői vizsgálatok megerősítették, hogy bántalmazás következtében halt meg a 38 éves sértett.

A nyomozás során kiderült, a nőt 57 éves élettársa folyamatosan verte, ami miatt a nő kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett. A nyomozók előállították a nagykereki lakost, és gyanúsítotti kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették, majd a Debreceni Járásbíróság a mai napon elrendelte letartóztatását. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Osztálya halált okozó testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a férfival szemben – írja a police.hu.

Fontos leszögezni, hogy ez nem egy egyedi eset, a nők és gyerekek elleni erőszak ma Magyarországon rendszerszintű probléma. Az utóbbi hónapokban több brutális gyilkosság is történt: decemberben a börtönből frissen szabaduló apa verte halálra két gyerekét Győrben, februárban pedig Tatabányán történt kettős gyerekgyilkosság, amit szintén az apa követett el. Még ugyanebben a hónapban számoltunk be róla, hogy két, családját brutálisan bántalmazó férfit vett őrizetbe a rendőrség Mezőberényben és Balatonszentgyörgyön. Ezek csak a legutóbbi, nagy nyilvánosságot kapott esetek, a legtöbb láthatatlan marad a társadalom számára:

szakértők szerint hetente átlagosan egy nő veszíti életét családon belüli vagy nők elleni erőszak áldozataként, a nem halállal végződő bántalmazási és szexuális visszaélési esetek száma pedig ennél jóval nagyobb.

A győri eset után a nők elleni erőszakkal és annak áldozataival foglalkozó civil szervezetek kijelentették: a szakértők és a döntéshozó intézmények, illetve fenntartójuk, a magyar állam, komoly mulasztásukkal felelősek ezekért a gyilkosságokért.

A nőjogi szervezetek szerint ha az illetékes hatóságok és intézmények értenének a nők elleni és a párkapcsolati erőszakhoz, ismernék az ilyen bűncselekmények elkövetőinek jellemzőit és eszköztárát, és az apák kapcsolattartásra vonatkozó jogai helyett a nők és a gyerekek alapvető emberi jogait és biztonságát kezelnék prioritásként – és a győri esetben is így tettek volna.

Azt is hangsúlyozták: a bántalmazó férfiaknál az igazságügyi szakértők jellemzően nem találnak viselkedésük megmagyarázására és a kockázatok megállapítására alkalmas pszichés rendellenességeket, mert nem is pszichés rendellenességek miatt teszik, amit tesznek.

Hanem azért, mert tulajdonuknak tekintik a partnerüket és a gyerekeiket, ami miatt jogosultságot éreznek rá, hogy uralkodjanak rajtuk, megbüntessék őket, bosszút álljanak rajtuk.

Úgy vélik, az elkövető általános vagy jelenlegi pszichéje helyett a folyamatot és a tényeket kell vizsgálni a nők elleni erőszakkal kapcsolatos ügyek során, ugyanis a bántalmazók mesterien manipulálnak, máshogy viselkednek a hatóságok és szakértők előtt, mint a partnerükkel szemben, az áldozatnak pedig számos oka lehet, hogy az elkövető pártját fogja az eljárásokban.

A győri gyerekgyilkosság miatti felháborodás olyan erős volt, hogy az ilyen ügyekben egyébként igen tétlen kormányzatot is lépésre kényszerítette. Varga Judit igazságügyi miniszter több intézkedésből álló csomagot jelentett be és 2020-at az áldozatsegítés évévé nyilvánította.

Nőjogi és jogvédő szervezetek, amelyek évtizedek óta foglalkoznak a problémával, üdvözölték, hogy végre a kormányzat is lépéseket tesz az ügyben, ám fenntartásokat is megfogalmaztak a bejelentett intézkedések hatékonyságával kapcsolatban.

Varga Judit mellett egyébként Szél Bernadett és Szabó Tímea is törvényjavaslatot nyújtott be a nők elleni erőszak megállításáért, Ferencvárosban és Erzsébetvárosban pedig önkormányzati krízislakások létrehozását jelentették be nemrég, hogy a családon belüli erőszak áldozatai kiszabadulhassanak bántalmazó kapcsolataikból.