Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Patent: az új jogi környezet csak bővíti a kényszerláthatástól szenvedők ellen alkalmazható eszközök tárát

Állásfoglalást tett közzé honlapján a Patent jogvédő szervezet a decemberben elfogadott 2019. évi CXXVII. törvény friss módosításával kapcsolatban, amely alapján 2020. március 1. napjától a gyermekkel való kapcsolattartás a korábbiaktól eltérő módon fog történni. A módosítás szerint ugyanis a határozat végrehajtása jövő hónaptól a gyámhatóságok hatásköréből átkerül a bíróságokéba, az önkéntes végrehajtás meghiúsulása esetén rendőrségi közreműködés is igénybe vehető. A szervezet szerint az új jogi környezet bővíti a kényszerláthatástól szenvedők ellen használható eszköztárat.

Miközben tehát az Igazságügyi Minisztérium 2020-at az áldozatsegítés évének minősítette, azzal a lendülettel el is fogadott egy olyan törvénymódosítási csomagot, mely még inkább kiszolgáltatottá fogja tenni a családon belüli erőszakot elszenvedő anyákat és gyerekeiket az őket bántalmazó apáknak. Ők azok ugyanis, akik leginkább érintettek a kapcsolattartások kikényszerítésében

-írják.

A családon belüli testi, lelki, szóbeli és szexuális erőszakot (közvetve vagy közvetlenül) átélő gyerekek azok, akik nem szívesen mennek a különélő szülőjükkel való kapcsolattartásra; és az ő szüleik azok, akikkel szemben hatósági intézkedésekkel szoktak élni a láthatások kikényszerítésére. Eddig is ezek a gondviselők voltak kénytelenek elviselni az akár több millió forintos bírságokat és a büntetőjogi felelősségre vonást, ám a Patent szerint

„március 1. után már attól is lehet rettegni, hogy végrehajtó, gyámhatósági ügyintéző és rendőr fogja kitépni a sikítva tiltakozó gyereket az anyja karjaiból”.

A jogvédő szervezet szerint a kapcsolattartással összefüggő eljárások eddig is elősegítették a hatósági segítséggel tovább folytatott kontrollgyakorlást.

Arra is felhívják a figyelmet: a magyar kormány már évek óta ígérgeti, hogy a területen dolgozó nőszervezetek bevonásával megalkotja a kényszerkapcsolattartásra vonatkozó önálló protokollt, de ehelyett megszületett egy olyan intézkedéscsomag, amely éppen a legkiszolgáltatottabb csoportot érinti hátrányosan.

A Patent a következő kérdéseket fogalmazta meg a törvénymódosítással kapcsolatban:

  • Hogyan biztosított, hogy a bántalmazó szülő ne éljen vissza az új törvényi keretekkel, amíg a hatóságok nem vizsgálják, illetve nem veszik figyelembe kellőképpen a különélő szülő bántalmazó magatartását?
  • Milyen kritériumok alapján dönti el a bíróság, hogy melyik helyzetben szükséges meghallgatni a feleket?
  • Ha a személyes meghallgatások gyakorlatát intézményesítik, hogyan védik ki, hogy a kapcsolattartás végrehajtási eljárások ne váljanak az eljárási zaklatás eszközévé?
  • Hogyan van biztosítva az, hogy a 14 éves gyermek akaratát a hatóságok valóban figyelembe vegyék, és ne automatikusan az anya „ellennevelésének” tudják be a gyerek tiltakozását?
  • Hogyan biztosított az, hogy az erőszakos előzményekkel érintett esetekben figyelembe vegyék a nemzetközi ajánlásokat, amelyek ezen esetekben kifejezetten nem ajánlják a felek közvetítői eljárásra kötelezését?
  • Milyen mérlegelési jogköre van az eljáró rendőrnek, ha a gyermek láthatóan retteg, fél elmenni a másik szülővel, vagy hangosan tiltakozik, netalántán elfut?
  • Hogyan van ezen törvényi keretek között valóban biztosítva a gyermek legfőbb érdeke? hogyan érvényesülnek a gyermek alkotmányos alapjogai a testi és lelki integritáshoz fűződő legalapvetőbb jogai?

A szervezet szerint ha a magyar kormány valóban komolyan gondolja, hogy az idei évet a nők elleni erőszak minden formája elleni hatékony fellépésre fordítja, és ezt nem csak „hangzatos imázsépítésnek szánja”, akkor vissza kell vonnia a 2019. évi CXXVII. törvénynek a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását érintő rendelkezéseit.

Címlapkép: Kép: Pixabay