Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Oktatási Hivatal bikkfanyelvű tájékoztatása miatt nem ismerhették meg a szülők az iskolaérettségi véleményt

Ez a cikk több mint 4 éves.

A napokban több helyütt megjelent a hír, hogy egy kiszivárgott dokumentum alapján a szülőket sem tájékoztathatják az Oktatási Hivatal (OH) által felkért pedagógiai szakszolgálatok arról, hogy milyen eredménnyel zárult gyermekük iskolaérettségi vizsgálata.

Az erről szóló szöveg vonatkozó részletét az az iskolaéretsségi vizsgálat ügyével régóta foglalkozó Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is közzétette Facebook-oldalán, mondván szülők sora fordult hozzá, hogy nem kapnak tájékoztatást a gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának részleteiről, vagy ha igen, akkor legfeljebb szóban, de írásban nem.

Az OH által előírt egyik kritérium, amelyet a szakpedaógusnak be kell tartani, így szól:

„[…]a szakértői bizottság tagjait a szakértői tevékenység során tudomásukra jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóságok, törvényben meghatározott szerv (személy) számára nyújtható tájékoztatás. A titoktartási kötelezettség megszegése esetén a szakértői bizottság tagjával szemben polgári jogi igény támasztható.”

A kiszivárgott részletekre és a sajtóban megjelent értelemzésekre az Oktatási Hivatal meglehetősen felháborodottan reagált hétfőn: „Az ellenzéki médiumokban megjelentekkel ellentétben minden szülő megismerheti a saját gyermekéről készült szakértői véleményt” – közölték az MTI-vel.

A Társaság a Szabadságjogokért kedden közleményben értékelte, hogy milyen mértékben biztosítottaz érintett szülők hozzáférése a szükséges információkhoz.

Mint írják, az Oktatási Hivatal szövege jogi szempontból alapvetően korrekt, ám aki nem ismeri a mögötte lévő jogszabályokat, aligha tud bármit is kihámozni belőle.

„Márpedig a pedagógiai szakszolgálatoknál nem jogászok, hanem gyógypedagógusok, pszichológusok dolgoznak. Nem csoda, hogy ők a „titoktartási kötelezettség”-et, meg azt, hogy csak „törvényben meghatározott szerv (személy) számára nyújtható tájékoztatás”, úgy értelmezték, hogy még a szülőnek sem árulhatják el, miképpen zárult az iskolaérettségi vizsgálat”

– teszik hozzá.

Tehát az Oktatási Hivatal szövege valójában éppen azt mondja ki, hogy a szülő – vagyis a szövegben említett „törvényben meghatározott személy” hozzáférhet a gyerekével kapcsolatos adatokhoz, így azt is megtudhatja, hogy milyen megállapításokat tett az iskolaérettségi vizsgálat során a szakértői bizottság.

A TASZ ugyanakkor felhívja a figyelmet: az OH-nak nemcsak abban van felelőssége, hogy jogi értelemben korrekt tájékoztatást nyújtson, hanem abban is, hogy közérthető, világos legyen az útmutatás.

Arra is rámutatnak: ha számításba vesszük, hogy a pedagógiai szakszolgálatok mennyire zsúfolt időszakon vannak túl, ahol a megváltozó jogszabályok forgatagában, kétségbeesett szülők kéréseinek eleget téve futószalagon próbálták elvégezni az iskolaérettségi vizsgálatokat, nem csodálhatjuk, hogy ez a pármondatos, szigorúan megfogalmazott jogias szöveg megfélemlítette őket.

A jogásznyelven írt tájékoztatás mindeközben olyannyira eszkalálta a helyzetet, hogy MSZP kedden azt közölte az MTI-vel, hogy az oktatási jogok és az alapvető jogok biztosához fordul, mert úgy tudja, a szülőket nem tájékoztathatják gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának részleteiről. A szocialisták azt kérik az alapvető jogok biztosától, hogy a vonatkozó törvényi rendelkezések megsemmisítése érdekében kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását, továbbá elvárják az Oktatási Hivatal elnökének azonnali intézkedését.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk: az iskolaérettségi vizsgálat rendszerének megváltoztatása nagy visszahangot vert a szülők körében. A köznevelési törvény 2020. január 1-jétől bevezetett új szabályozása szerint a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amely év augusztus 31-éig a hatodik életévét betölti. A szülő kérelmére ugyanakkor a felmentést engedélyező szerv – amely az új szabályozás szerintmár az Oktatási Hivatal – döntése alapján a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vehet részt. Az új eljárásrend értelmében a szülő e kérelmét a korábbiaktól eltérően az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező OH-hoz.