Több mint 10%-os éves növekedéssel 2,7 millióra nőt azoknak az embereknek a száma a Földön, akiknek vagyona 5 és 30 millió dollár közé tehető. Ez derült többek között abból a részletes tanulmányból, amelyet a világ vagyonosairól készített a Wealth-X adatelemző cég, és amelyet a Portfolio.hu ismertetett.
A most kiderült adatok annyiban meglepőek, hogy jelentős és szokatlan ugrást mutatnak, azoknak a számában, akiknek összvagyona már elérte az 5 millió dollárt, ráadásul ez a világ minden régiójában kicsivel több vagyonos embert jelentett, míg 2018-ban a növekedés még csak 1% volt.
Mindeközben a tavalyi évben, hivatalosan a milliárdosok száma ismét csökkent, jelenleg az 1 milliárd dollárral vagy többel rendelkezők száma az elérhető adatok szerint 2,600 fő. Vagyonuk is kicsit kevesebb van, 7%-os eséssel hivatalosan több mint 8,6 billió amerikai dollárra tehető.
Ahogy a gazdasági lap kiemeli, a milliomosok vagyonnövekedése elsősorban a részvénypiac volt minden régióban, tehát a növekedés döntő mértékben a tőkenyereségekből származik.
Mindez azonban érdemben nem változtat azon a képen, hogy a világ vagyona továbbra is rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a globális centrum (Európa, Észak-Amerika), és a periférikus régiók között. Az Egyesült Államok és Kanada továbbra is a világ legvagyonosabb embereinek túlnyomó többségével bír.
Sőt, még az Egyesült Államokon belül is látványos a különbség. New York City például továbbra is a világ pénzelitjének megkérdőjelezhetetlen fővárosa: 110 ezer vizsgált dollármilliomos itt él. A második helyen Tokió végzett 74 ezer fővel, tőlük jóval elmaradva Hongkongban 9 ezer 5 millió dollárnál több vagyonnal rendelkező él.
De kiemelkedő még a tech-milliárdosok kedvenc (és ehhez mérten, mostanra mérhetetlenül drága) városa, San Francisco is, itt 11,600 lakosra jut egy dollármilliárdos, míg New Yorkban csak minden 81.000.-ik polgár tartozik a felső 1%-ba.
A centrum, és a globális peremvidék, azaz „globális dél” súlyos különbségeire a Wealth-X kimutatásai alapján talán nincs is jellemzőbb adat, mint a milliomosok száma: Észak-Amerikában ez több mint egymillió főnek van több mint 10 billió dollárja, Európában 674 ezer embernek 6,8 billiója (a milliomosok száma 5.5%-kal növekedett). Kelet-Ázsia ezekben a mutatókban már megelőzte Európát (723,790 5 millió dollárral vagy többel rendelkező ember), és összvagyonban is elhúzott tőlünk a Kínát, Dél-Koreát is magába foglaló térség (7,2 billió dollár).
Velük éles kontrasztban a Közel-Kelet egészén 73,680 ember rendelkezhet összesen 751 milliárd dollár felett, ez a 2020-ban 411 milliós térség lakosságának mindösszesen 0,17%-a. A helyzet Latin-Amerikában és a karibi térségben még rosszabb: 74,590 embernek (közel 652 milliós összlakosság körülbelül 0,01%-ának) van 751 milliárd dollárja.
A vagyonkoncentráció mértéke tehát továbbra is elsöprő többségben a fehér többségű Észak-Amerikában és Európában történik, ráadásul a kínai milliárdosok száma éppen az ország termelésének lassulásával kezdett csökkenni, így az arányok tovább is borulhatnak a következő években.
Éppen ezért a helyzet kezelésére az USA demokrata elnöki előválasztásán induló több jelölt, Bernie Sanders és Elizabeth Warren is eltérő mértékű vagyonadók kivetését szorgalmazza, hogy a még mindig elképesztő mértékű, és egyre növekvő magántőke-koncentrációnak végre gátat lehessen szabni.
