Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A roma fiatalok helyzete az oktatásban és a munkaerőpiacon is elkeserítő

Évek óta romlik a roma származású fiatalok helyzete mind az iskolázottságot, mind a munkapiacon való részvételt tekintve – írja az Index a Munakerőpiaci Tükör 2018 kiadványa nyomán.

A fejezet szerzője, Scharle Ágota azt nézte meg, mi történt az oktatás és a munkavállalás területén a roma fiatalokkal 2011 és 2016 között. A következtetés, miszerint a romák helyzete évtizedek óta lényegesen rosszabb, mint a nem romáké, nem meglepő, de rendkívül elkesírtő.

A lemaradásukban szerepe van mind a generációk során halmozódó hátrányoknak, mind a hiányzó vagy nem megfelelő szakpolitikai lépéseknek, valamint a többségi társadalom szegregáló hozzáállásának is.

Az oktatással kapcsolatban azért látszott érdemi előrelépés: fiatalabb korcsoportokban kezdett emelkedni az érettségizettek aránya, ráadásul a lányoknál ez másfél-kétszer akkora arányban volt megfigyelhető, mint a fiúknál.

Amint azt az Index kiemeli, a javulás annak ellenére tudott végbemenni, hogy korábbi kutatások kimutatták, a romák és a nem romák közötti különbséget legnagyobb részben az általános iskola végére felhalmozott tudás mértéke, és kevésbé a középiskola minősége vagy a társadalmi elszigeteltség okozza.

Mindezzel szemben a 2011-ben bevezetett tankötelezettségi kor csökkentése 18-ról 16 évre megnövelte az iskolát korán elhagyók arányát, ez a hatás pedig különösen a romák, azon belül is a roma fiúknál volt lényegesen nagyobb.

Amíg a nem romák esetében ez 4-7 százalékponttal, addig a roma lányoknál 14, a roma fiúknál 27 százalékponttal csökkentette a nappali tagozatos középiskolások arányát a 17 éves korcsoportban.

Ugyanakkor a hírportál rámutatott, hogy egy másik kutatás szerint főleg olyanok esnek ki idő előtt az oktatásból, akik nagy valószínűséggel egyébként sem jutnának el a középfokú végzettség megszerzéséig, így nem lenne elegendő megemelni a tankötelezettségi korhatárt a javulás érdekében – átfogóbb oktatáspolitikai reformokra lenne szükség.

A felsőoktatásban is nőtt a romák lemaradása: a 21-23 éves korcsoportban a nem romák között 5 százalékkal nőtt a nappali tagozatos hallgatók aránya 2011 és 2016 között, viszont a romák körében csak 3 százalékkal.

Ha a munkaerőpiaci trendeket nézzük, 2014 és 2017 között többet javult a romák foglalkoztatottsági aránya, mint a nem romáké. A roma férfiak foglalkoztatási rátája 16-ról 25 százalékra, a nőké 7-ről 12 százalékra nőtt ebben az időszakban, ami önmagában pozitív eredményként értékelhető.

Viszont mindehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya romlott vagy változatlan maradt, ami nagy baj, ugyanis a népszámlálási adatok vizsgálatakor kiderült, hogy az érettségizettek esetében lényegesen kisebb a romák foglalkoztatási hátránya, mint a képzetlenek esetében.

A tanulmányból kiderül az is, hogy bár a roma férfiaknál a képzetlenek foglalkoztatása nőtt, ez főleg a közmunka miatt van: a dolgozó, de iskolát be nem roma férfiak 34 százaléka volt közfoglalkoztatású 2016-ban, míg a nem romáknál ez csak 8 százalék volt.

Az pedig külön lesújtó, hogy a roma nőknél ez az arány még rosszabb: az iskolát be nem fejezők 40 százaléka közmunkás, de még az érettségizettek 21 százalékának is ez a munkája.

Ahogy arról korábban a Mércén is írtunk, hiába dolgozik több roma a közfoglalkoztatás növelése óta, valójában ez egy „út a semmibe” számukra: a program olyan politikai eszköz, amely a képzetlen dolgozók permanensen létminimum alatti osztályát hozza létre, bezárva őket az alantas munkák csapdájába, amely csökkenti a privátszektorban való elhelyezkedésüknek az esélyét.

A Mércén kiemelten foglalkozunk a szegregáció kérdésével, a témában írt cikkeink itt találhatóak.

(Index)

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt
Olvass tovább!