Január 28-án a francia tűzoltók 8 hónapnyi országos sztrájk után bejelentették, hogy egyelőre abbahagyják a demonstrációkat, ugyanis sikerült megállapodniuk a kormánnyal a követeléseiket illetően.

Christophe Castaner belügyminiszter tizennégy szakmabeli képviselővel tartott megbeszélést, majd írásba foglalta, hogy az eddig 19%-os veszélyességi pótlékot nyárig 25%-ra  emelik.

A tűzoltók követeléseinek sarkalatos pontja volt a veszélyességi pótlék emelése, ezen kívül még 3 fő változtatásért küzdöttek:

• A hivatásosok számának masszív növelése a munkaerőhiány miatt
• Az ügyeleti napok 24 óra helyett csak 12 órásak legyenek
• Csökkenjen a riasztások száma és javuljon a saját biztonságuk.

Az érdekképviselet és a kormány a tehermentesítéséről is meg tudott egyezni: a belügyminiszter biztosította a tűzoltókat, hogy kidolgoznak egy akciótervet és egy országszerte működtethető módot arra, hogy figyeljék, mennyire vannak leterhelve a munkavállalók.

Ugyanakkor a Le Monde megjegyzi, a tűzoltóságok főleg önkormányzati fenntartásúak Franciaországban, és arra egyelőre nem kaptak választ, hogyan fogják mindezt hatékonyan betartatni a helyi városvezetésekkel.

A CGT-SDIS szakszervezet szóvivője a lapnak elmondta, fontos előrelépésként értékeli az egyezséget, de nem a legjelentősebbnek. A tűzoltóknak ugyanis elegük van abból, hogy évek óta egymásra mutogatnak a döntéshozók. Szerintük a jelenlegi rendszer teljes átszervezésére lenne szükség, a hasonló feladatokat ellátó szakmák – a mentők, a rendőrök és a csendőrök – bevonásával.

Az egyezség kihirdetésére pusztán órákkal azután került sor, hogy a tüntető tűzoltók kedden összecsaptak a rendőrséggel Párizs utcáin. A demonstrálók egyenruhájukat és felszerelésüket is viselték, néhányan pedig egy akció keretében fel is gyújtották magukat. A rendőrök könnygázzal és gumibottal igyekeztek oszlatni, sőt a videón látszik az a sokkoló tény is, hogy az egyre durvább eszközökkel visszavágó rendvédelem meg is verte őket a botokkal.

A francia tűzoltók még június végén kezdtek sztrájkba, és szeptemberben hosszabbították meg, miután a belügyminiszter rájuk sem hederített. A munkabeszüntetés egyébként a kötelező minimumszolgáltatás miatt csak jelképes volt: transzparensek, feliratok jelezték az autókon és a kaszárnyák épületén, illetve a sztrájkban részt vevők karszalagjain: „Veszélyben a szakma, veszélyben a lakosság, értetek sztrájkolunk.”

Eközben a nyugdíjreform miatt még mindig tart az országos sztrájk, habár az elmúlt héten némileg visszaszorulóban volt. Ahogy azt előző hétvégén tudósítónk megírta, a tömegközlekedési dolgozók fokozatosan abbahagyták több mint 40 napja tartó maratoni sztrájkjukat, a vasutak és a párizsi metró-, busz- és villamosjáratok újra megindultak.

Noha a sajtó ezt a kormány győzelmének könyveli el, a másik oldalon a nyugdíjkasszákba továbbra is befolyó magas összegek, a közvélemény-kutatások eredményei és a tüntetéseken résztvevők száma azt mutatják, hogy a játszmának még nincs vége.

Mindenki elismeri, hogy az SNCF (Francia Vasutak) és az RATP (a párizsi BKK) dolgozói hosszú, kimerítő sztrájkjukkal megtették a magukét, és most más szektoroknak kell átvenniük a stafétát. Ez indul be fokozatosan: az ügyvédek, tanárok, diákok, a nem állandó munkaviszonnyal, hanem projektszerződésekkel dolgozó színészek, zenészek, énekesek, technikusok, dokkmunkások, a villany- és gázszolgáltatás dolgozói sztrájkolnak.

A nyugdíjreformmal kapcsolatban egyébként január elején már elindultak a tárgyalások. A nyugdíjreformnak elvben az a célja, hogy a fenntarthatóság és átláthatóság nevében egyesítse a jelenleg 42 különálló alrendszert, és felszámolja az úgynevezett „speciális rezsimeket”, amelyek specifikus feltételekkel nyújtanak kedvezményeket összesen 22 szakma dolgozói számára – az ügyvédektől, a buszsofőrökön át a rendőrökig.

Az új, „univerzálisnak” mondott nyugdíj-biztosításban pontrendszert alkalmaznának, ami azt jelenti, „a ledolgozott időegység ugyanannyi pontot ér” minden munkavállaló esetében – ezek a pontok lennének aztán beválthatóak a nyugdíjjuttatásra.

(Le Monde)