Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szakszervezetek: 4 millió dolgozó érdekét nem veszi figyelembe a kormány

Akciószövetség alakítását jelentette be 4 szakszervezet, hogy egyesült erővel lépjenek fel a keresetek és a nyugdíjak növelése érdekében. Szeretnék, ha érdemi tárgyalás kezdődne meg egy középtávú bérfelzárkóztatási programról, a kormánnyal azonban nem egyszerű tárgyalóasztalhoz ülni: volt már rá példa, hogy hiába kezdeményeztek tárgyalást az érdekképviseletek, a kormány nem jelölt ki tárgyalófelet számukra, így nem volt lehetőség normális érdekegyeztetésre, de az sem megy ritkaságszámba (főleg a közszférában), hogy a kormány  – a munkáltatónak kedvező sztrájktörvénynek köszönhetően – egyszerűen elkaszálja a sztrájkokat.

A szövetségbe tömörülő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) szerint

a kormány nem egyeztet velük arról, hogyan képzeli el az európai bérfelzárkóztatást, illetve a 2020-as minimálbér és garantált bérminimum megállapítása is egyoldalú kormányzati intézkedés volt, így szerintük a kormány 4 millió 200 ezer dolgozó érdekét nem veszi figyelembe.

Bár a szakszervezetek minimum 10 százalékos emelésért küzdöttek, január elsejétől végül 8-8 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege is, így az előbbi bruttó 161 000 forint, utóbbi pedig 210 600 forint lett.

A bérek között azonban óriási a szakadék: Magyarországon a munkavállalók legjobban kereső tíz százaléka, alig több mint 400 ezer ember tavaly annyit vitt haza, mint az alacsony jövedelműek kétharmada csaknem 2,8 millióan, miközben másfél millióan 94 820 forintnál, a létminimum összegénél is kevesebbet keresnek havonta.

„Közös érdekünk a munkabéke és az ország működőképességének fenntartása. Támogassátok a szakszervezeteket, mert ezekre problémákra nincsenek egyéni megoldások!”

– üzenik a szakszervezetek mai közleményükben az érdekelt civil szervezetek, szakmai és önkormányzati érdekképviseletek, nyugdíjas szervezetek és a parlamenti pártok támogatását kérve.

A szakszervezetek Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságban megfogalmazott követelései:

  • a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret szabályozására és a munkavállalókra nézve kedvező módosítása;
  • a sztrájkjog újraszabályozása, a szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző érdemi megállapodásokra törekvő működtetése;
  • tisztességes munkáért tisztességes béreket a béregyenlőtlenségek mérséklésére is figyelemmel, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítása, a közszféra bérhelyzetének rendezése, különös tekintettel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetménytáblájának rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére;
  • egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítása, a megváltozott képességű dolgozók támogatása.

Az akciószövetség újratárgyalást követel a minimálbérről és a garantált bérminimumról, méghozzá úgy, hogy abban a közszféra munkavállalói számára is biztosított legyen az érdekképviseletet. Emellett azt is kérik, hogy a kormány vezesse be a diplomás bérminimumot, különös tekintettel a közszolgálati diplomás bérminimumra, illetve általánosan állítsa vissza a közszolgálatban is a 13. havi juttatást.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a közszférában legalább a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztviselői is béremelést kapnak, az MKKSZ azonban csak részsikerként tekint erre, ugyanis más-más mértékben emelik meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok tisztviselőinek bérét, ami hatalmas különbségeket és ellentéteket szülhet.

Címlapkép: Mérce