A cím persze valamennyire túlzás, de ha idén nem történnek meg a győzelem esélyének megteremtéséhez szükséges lépések előkészületei, 2021-től már csak kapkodás lehet az ellenzék kampánya, 2022-ben pedig a megszokott vereség várja.

Egy választás soha nem az utolsó héten, az utolsó hónapokban dől el.

Ha 2022 januárjában nem a legmegfelelőbb egyéni jelöltekkel, miniszterelnök-jelölttel vagy jelöltekkel vág neki az ellenzék az országgyűlési kampánynak, ha 2021 és 2022 is az összefogás diskurzusról fog szólni, ha az ellenzéknek nem lesz esélye elmondani, milyen országot akarna, akkor maximum a kétharmad megakadályozásáért, de valójában egy újabb kétharmadért izgulhatunk újra a választások éjszakáján.

A lengyel önkormányzati választási siker a 2022-es országgyűlési vereséggel egyenlő

Az önkormányzati választás ellenzéki sikere kapcsán kicsit kevés szó esett a megyei listás szavazatokról, és a nagyvárosokon túli magyar világ helyzetéről, és még kevesebb a magyar önkormányzati választással egyszerre tartott lengyel választásokról. Pedig ha valami, akkor az tökéletes előképe, hogyan lehet elkényelmesedni, majd veszíteni egy ellenzéki siker után. 2018-ban Lengyelországban az ellenzék tarolt, szinte az összes nagyvárosban nyert, hogy 2019-ben az Orbánnal szövetséges Jog és Igazságosság taroljon a lengyel választásokon, és mára hozzá is lásson például az igazságszolgáltatás legyalulásához.

A helyzet nálunk is hasonló. A nagyvárosokban tarolt az összefogást megtanuló, helyenként még jó jelölteket is állító ellenzék, de ha a teljes térképre nézünk rá, az egy országgyűlési választáson még mindig Fidesz győzelmet mutat, mindenfajta számítás szerint .

A Fidesz ugyanis országosan, a kisvárosokban és a kistelepüléseken tovább erősödött 2018 óta. Ha minden választókerületben lenne is összefogás, azzal is csupán a kétharmad lenne elkerülhető: 127 mandátumot szerzett volna a Fidesz Sanyó Ádám és a taktikaiszavazás.hu számítása szerint, az önkormányzati választás szavazatai alapján egy országgyűlési rendszerben.

Van miből építkezni a 2022-es választásra

Persze a helyzet jobb is lehet ennél. Az önkormányzati győzelem hitet adhat, energiákat szabadíthat fel, nem beszélve arról, hogy számos polgártársunk került ellenzéki városvezetés alá. 3 millióan élnek ma ilyen településen, ahol valószínűleg kicsit kevésbé hasznosul majd a propaganda, és a választási bizottságokba is az önkormányzatok, illetve a jegyzők delegálnak majd, tehát ezeken a településeken olyan esetek kevéssé valószínűek, mint amikor a józsefvárosi jegyző rendőrt küldött az ellenzéki jelölt Pikó Andrásra.

De ezeken a helyeken sem lehet biztosra venni a győzelmet. Még Budapesten a 16 vagy 17 kerületben is több mint kérdéses, nyer-e az ellenzék jelöltje majd. Illetve vidéken kevés olyan hely van, ahol azt mondhatnánk, biztos a siker. Sőt, a legtöbb helyen ennek az ellenkezőjét kell állítanunk, még ott is, ahol most ellenzéki polgármester lett.

A kistelepülésekkel megspékelt nagyvárosi választókerületek nehéz falatot jelentenek az ellenzék számára. Főleg azért, mert a Fidesz támogatottsága ezeken a helyeken nőtt a 2018-as választások óta.

Több okból is jó példa erre a Pest megyei 4-es és 5-ös országgyűlési választókerület. A Pest megyei 4-es választókerületet Vác központtal Rétvári Bence nyerte 2018-ban, 51 százalékkal, második a Jobbik, harmadik az LMP jelöltje (itt visszalépett a DK a javára), Matkovich Ilona lett.

Az a Matkovich Ilona, aki idén ősszel megnyerte a polgármesterválasztást Vácon. Ennyit számítanak a kistelepülések. Persze voltak mozgások a szavazók között, számít a jelölt is, és több független jelölt is indult itt, de akkor is elképesztő, hogy a Fidesz jelöltje 28 százalékot kapott Vácon a polgármester-választáson, míg egy évvel korábban, főként a kistelepülések miatt a Vácot magában foglaló választókerületben, a Fidesz jelöltje még 51 százalékot szerzett.

A Pest megyei 5-ös országgyűlési választókerület kicsit más miatt érdekes. Ide Göd, Dunakeszi, Veresegyháza, Csömör és Erdőkertes tartozik. Itt 2019-ban Tuzson Bence 43 százalékkal nyert, a 36 százalékos Rónai Sándorral, a DK jelöltjével szemben, míg a jobbikos Varga Zoltán Péter 16 százalékot szerzett. Rónai Gödön és Dunakeszin belül is verte Tuzsont, de a többi helyen kikapott. Idén ősszel Gödön, Veresegyházán és Csömörön tarolt az ellenzék; Erdőkertesen nem indult a Fidesz, de Dunakeszin jó jelölt és jó kampány hiányában kikaptak az ellenzéki pártok.

Jó jelölt, jó kampány és előválasztás kell

Itt azt érdemes megnézni,  mennyit számít a jó jelölt személye, a helyi beágyazottság és a kampány. Veresegyházán a polgármesteri rekorder Pásztor 70 százalékkal nyert, Csömörön a helyi civilek 60 százalékkal, míg Gödön 50 százalékot hozott az ellenzéki összefogás, ehhez képest ez Dunakeszin csak 44 százalékra volt képes.

Persze ennek és a 2018-as számok alapján is ez egy olyan választókerület, amely az ellenzék által megnyerhetőnek tűnik, kivéve, ha nem sikerül jó jelöltet találni, és jó kampányt csinálni. Akkor a dunakeszi eredmény tűnik valószínűnek az egész választókerületben.

És itt érkeztünk el ahhoz, hogy miért idén dől, mekkora esélye lesz az ellenzéknek 2022-ben bármiféle jó szereplésre a választásokon. Bár sokan azt gondolják, elég a nyerhető 50-60 körzetben jól szerepelnie az ellenzéknek, a valóságban pont 2018 mutatta meg, hogy ez nem igaz. A listás mandátum is mandátum, a vesztes választókerületekben ugye kompenzációs szavazatok is érkeznek a listára, pont ezért a kitelepüléseken a maradék 50-60 helyen is jó jelöltet, erős kampányt kell biztosítania az ellenzéknek ahhoz, hogy esélye legyen akár a kétharmad megakadályozására vagy a győzelemre.

Tóka Gábor, az egyik legjobb választási matematikus számításai szerint – bár a listás szavazati arányok nem tompítanak azon, hogy az egyéni körzetek megbuherálása miatt a Fidesznek kisebb szavazatarány is elég a mandátumtöbbséghez -, „az ellenzéknek a tisztán többségi és a tényleges választási rendszerben is durván 3,5%-kal több belföldi szavazatot kellene nyernie a Fidesz-KDNP-nél ahhoz, hogy nagyjából azonos számú mandátumot szerezzen az országgyűlésben, mint a kormánypárt.”

Ez pedig most messze van, hiszen inkább ilyen vagy nagyobb arányú fideszes vezetést látunk jelenleg, ha összeadjuk az egyébként nem feltétlenül összeadható ellenzéki pártok támogatottságát.

Persze mindig történhetnek csodák, vagy olyan események, mint a Borkai-ügy, de ezeket az eseményeket is csak jó kampányok és jó jelöltek tudják kihasználni. Jó példa erre, hogy a nyolcadik kerületben Pikó András tudott nyerni idén ősszel, míg mondjuk a szomszédos Kőbányán Somlyódi Csaba, az MSZP jelöltje elvérzett, pedig Kőbánya az ellenzék szempontjából kicsit jobb kerületnek is számít, mint Józsefváros.

Ott dőlhet el a választás, ahol erős a Fidesz

Márpedig ahhoz, hogy a vidéki, sok kistelepüléses választókörzeteket megnyerje az ellenzék, nem elég az oda a központból ledobott jelölt. 2018-ban az MSZP-DK alku és ezzel a nagyszámú kampányolni képtelen, helyi beágyazottság nélküli ellenzéki jelölt szereplése jól megmutatta ezt. Ilyen például Eörsi Mátyás, aki a szentesi körzetben, a DK és az MSZP jelöltjeként 4,85 százalékot ért el 2019-ben. (Itt a jobbikos Szabó Zoltán Ferenc 2018-ban 38 százalékot szerzett, egy évvel később pedig polgármesternek választották, a szavazatok 50 százalékával, ami ebben a körzetben is jól mutatja a kistelepülések súlyát és erejét.)

Tehát a győzelemhez jó jelöltek kellenek, helyi szervezet, beágyazottság, kapcsolat a települések vezetőivel vagy hangadóival. Úgy nem lehet egyetlen körzetet se megnyerni, hogy ne legyen kampánya egy jelöltnek minden településen.

Márpedig ehhez idő kell, megfelelő jelölt és megfelelő kampánycsapat. Ezek egyikével se rendelkezik az ellenzék a legtöbb helyen. Szerencsére az önkormányzati választás ellenzéki sikere fel szabadíthat energiákat, de ezeket az energiákat be is kell csatornázni, méghozzá helyben.

2020-ben nem lesz meg az ellenzék 106 jelöltje és miniszterelnök-jelöltje, de 2020-ban dönteni kell arról, hogyan történjen ennek kiválasztása, és 2021 tavaszára meg kéne lennie a 106 jelöltnek, ha esélyt akar magának az ellenzék.

És nem csak jelöltek kellenek, hanem jó jelöltekre van szükség. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy ezeket a jelölteket a pártok ki tudnák termelni. Főleg azért nem, mert valaki sokkal kisebb eséllyel mond igent valamelyik pártnak, mint az összesnek; sokkal nehezebb, ha helyben még az ellenzéki összefogás játszmával, majd országosan is a terület cserélgetős, foglalós játékkal kell egy ilyen jelöltnek foglalkoznia.

Az önkormányzati választáson Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely győzelme megmutatott egy utat, amely segíthet a kiválasztásban, esélyt ad arra, hogy párton kívüli, de jó jelöltek is feljöjjenek, vagy a pártjelöltek erős legitimációt kapjanak. Olyan jelöltek, akiket helyben megismerhetnek legalább az ellenzéki választók. Ez a módszer az előválasztás, és az előválasztás önmagában rákényszeríti a jelölteket a kampányolásra, méghozzá a téttel rendelkező kampányolásra, ami egy előkampánynak is megfelel. Márpedig erre sok helyen szüksége lehet az ellenzéki jelölteknek

Mi a pártok érdeke 2020-ban?

Ezért is érdekes, hogy miközben az önkormányzati választás után elég sok helyen arról beszéltek pártvezetők is, hogy az előválasztás az, ami megoldhatja az összefogás 2022-es problémáit, most, az évkezdéskor Gyurcsány Ferenc teljes összefogásról szóló mondatai kapcsán egyetlen pártvezető se ejtette ki a száján az előválasztás szót.

Vagyis hát ez kevéssé meglepő: hiszen az előválasztás sérti az intézményes pártok érdekeit, a tőlük függetlenül felmerülő jelöltek, még ha pártszínekben is indulnak, egy előválasztási győzelem után a pártok jelöltjeitől vesznek el helyet, médiaszereplést, erőforrást.

És ez egy párt számára sokkal fontosabb sajnos, mint az, hogy a nagy ellenzéki egész ezzel bővül. Egy független jelölt nem fog nekik tagságot hozni, támogatókat, pártolókat, sőt, kiszorulnak az adott területről.

De azért is problémát jelent az előválasztás a pártok számára, mert kiszámíthatatlan és költséges. Pedig a kiszámíthatatlanság, ahogy az előző példában is, csakúgy, mint a költségesség valójában pozitívként is felfogható, hiszen egy előválasztás nemcsak plusz erőforrásokat, de a Fidesz számára is kiszámíthatatlan elemeket hozhatna be.

Nem biztos, hogy az előválasztás az egyetlen megoldás arra a problémakörre, amelyben a választások előtt le kell zárni az összefogás-diskurzust, el kell osztani az egyéni jelölteket, miniszterelnök-jelöltet kell találni, és egy olyan ellenzéki rendszert, amelybe be tudnak kapcsolódni a helyi ellenzéki aktivisták, illetve amely képes a lehető legjobb jelölteket megtalálni.

De az biztos, hogy már most foglalkozni kell azzal, kikből és hogyan álljon fel az az ellenzéki csapat, amely 2022-ben meg akar mérkőzni a Fidesszel. Ha viszont idén nem indulnak be ezek a folyamatok, és 2021 nyaráig nem zárulnak le, akkor radikálisan lecsökken bármilyen ellenzéki esély a 2022-es választáson.