Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Messze még a fordulat – az önkormányzati választások eredménye országgyűlési választókerületi bontásban

Ellenzéki sikerek

Október 13-án este szinte mindenkit meglepetésként ért az ellenzék sikere. 2010 után először fordult elő, hogy egy rendes – és nem időközi – választáson az ellenzék eredményesen szerepelt. A siker okairól már számos cikk született, amelyek az ellenzéki összefogást, a viszonylag egységes kampányt, a vártnál jobb mozgósítást és a Borkai-ügyet említik főbb tényezőkként.

Maga az eredmény a 10 000 fő feletti városokban egyébként tényleg kiemelkedő, hiszen 350-nel több egyéni képviselői hely került nem fideszes kézbe 2014-hez képest. Több tucat településen váltották le a regnáló fideszes polgármestert összellenzéki jelöltre, köztük 10 megyei jogú városban (a korábbi hárommal szemben). Emellett három városi közgyűlésben is – Szolnokon, Szekszárdon, és Nagykanizsán – többségbe kerültek az ellenzéki képviselők, így a megyei jogú városok többsége is kvázi ellenzéki vezetés alatt működhet majd.

További ellenzéki siker volt Budapest elhódítása is, amely néhány száz szavazaton múlt csak (ennyivel sikerült három kulcskerületben is ellenzéki polgármester-jelöltnek győznie), így a 14-9-es győzelmi arány a kerületekben már elegendő a fővárosi közgyűlés irányítására, főleg úgy, hogy Karácsony Gergely elnyerte a főpolgármesteri címet.

Vidék a Fidesz szorításában

Viszont az is igaz, hogy ilyen polarizált választási eredményeket sosem láthattunk még a magyar politikában. Mit is jelent ez pontosan? A fenti ábrák megmutatták, hogy a nagyobb városokban (Budapesten és a megyei jogú városokban) az ellenzéki összefogás képes volt 50% alá szorítani a Fideszt, azonban ugyanez egyáltalán nem volt elmondható az összes többi településen, ahol a választók megyei listákon voksolhattak pártokra és pártszövetségekre.

Ahogy látható, nincs olyan megye, ahol a megyei jogú városokon kívüli települések összessége nem támogatná legalább 50%-ban a Fideszt. Márpedig ez azt jelenti, hogy a kormánypártok érdemben nem veszítettek szavazókat 2018 óta. Ha összeadjuk az önkormányzati választáson leadott összes szavazatot a megyei listákra és pártok és szervezetek egyéni jelöltjeire, akkor az látható, hogy a Fidesz a szavazatok 52%-át kapta.

Ez erősödést jelent a 2018-as eredményekhez képest, igaz, a kisebb választásokon (mint az önkormányzati vagy az EP-választás) a Fidesz rendre jobban mozgósít vetélytársainál, így a párt szavazataránya valószínűleg néhány százalékkal meghaladja tényleges támogatottságát. Ettől függetlenül a mostani eredmények azt mutatják, hogy teljes mozgósítás mellett a Fidesz egy országgyűlési választáson 50% körüli eredményt érne el. Márpedig a jelenlegi választási rendszerben 50%-os eredménnyel a Fidesz nagyon könnyedén nyerne ismét, igaz, ezúttal nem tudna kétharmadot szerezni. Hogy miért is? Azért, mert az ellenzék összefogott.

Fragmentált 51% az összefogás 42,5%-ával szemben

A választók 42,5%-a voksolt az ellenzéki jelöltekre és a különböző ellenzéki megyei listákra. Ez visszalépés a 2018-as állapothoz képest, amikor a nyolc ellenzéki párt a szavazatok 51%-át kapta meg, és így 15 választókerületben tudott nyerni (a 106-ból), míg a Fidesz 91 helyen győzedelmeskedett.

Azonban érdemes megnézni, hogy mi történik akkor, ha az összes önkormányzati választáson kapott szavazatot (megyei listás és egyéni jelöltre adott voksok) rávetítjük egy választókerületi térképre. Nos, az eredmény teljesen más lenne, mint amit 2018 áprilisában láttunk: a 15 helyett 27 ellenzéki siker születne, míg a Fidesz 91 helyett 79 egyéni választókerületben győzne. A végső mandátumarány 127 fideszes és 72 ellenzéki képviselő lenne (figyelembe véve, hogy a Fidesz további 140 ezer külhoni voksot is kapna, legalábbis a 2018-as adatok alapján becsülve).

A választókerületi térkép pár meglepő körzetet mutat, mint új ellenzéki célpontokat. Először is, Pest megye a Momentum erősödésével felkerült a főbb ellenzéki célpontok közé, ugyanis négy választókerületben is (Érd, Budakeszi, Dunakeszi, Szigetszentmiklós) ellenzéki siker születne az önkormányzati választáson szerzett szavazatok alapján.

Másrészt hiába nyert 10 megyei jogú városban is az ellenzék, a városok környékén található falvak átbillentik az adott körzetet a Fidesz javára, így csak Dunaújváros, Szeged, Miskolc, és Pécs azok a városok, ahol választókerületi szinten is az ellenzék vezet – és ott sem minden városi választókerületben. A képet kicsit árnyalja, hogy további négy városban, Szolnokon, Nyíregyházán, Szombathelyen, és Tatabányán is 1-3%-kal kapna ki a közös jelölt, így egy nagyobb mozgósítású választáson ezek a körzetek átbillenhetnének az ellenzék javára.

Természetesen Budapesten is javítana az ellenzék, míg tavaly 12 helyen nyert ellenzéki jelölt a visszalépéseknek köszönhetően, most összefogással 16 helyen (Budapest 13-as és 14-es választókerületeit kivéve) lenne ugyanez a helyzet.

Összességében elmondható, hogy a 106 egyéni választókerületből 37-ben lenne érdemi esélye az ellenzéknek a győzelemre. Ez szinte pontosan megegyezik a 2018-as helyzettel, amikor is összesen 36 helyen kapott 45% alatt a Fidesz jelöltje. A változás minimális 2018-hoz képest, ugyanis a 36 erős választókerületből csak öt nem volt megtalálható a 2018-as listán (Veszprém megye 3-as, Somogy megye 4-es, Pest megye 3-as, Csongrád 4-es, és Vas megye 1-es körzete).

Kilátások 2022-re

Két és fél évvel a 2022-es választások előtt nehéz bármit is prognosztizálni, hiszen a politikában hetek alatt komoly változások történhetnek, gondoljunk csak a 2006-os eseményekre, vagy most a Borkai-videókra. Az is kérdéses, hogy a közelgő gazdasági lassulás mennyiben fogja negatívan érinteni a Fideszről alkotott választói képet. A kormánypártok gyakorlatilag 2012 második fele óta stabil gazdasági környezetben irányíthatják az országot, és a rabszolgatörvény okozta ellenzéki megmozdulásokig úgy tűnt, hatalmuk megingathatatlan.

Ám az önkormányzati választáson elért ellenzéki részsiker, a várható megszorítások és egyéb, egyelőre nem látható külpolitikai események mind-mind erodálhatják a Fidesz támogatottságát. Az is tény, hogy 37 egyéni mandátummal sem nyerhetne az ellenzék – még összefogva sem – egy országgyűlési választást, úgyhogy további szavazókat kell szerezniük. Első körben az 5000 főnél nagyobb településeken kellene erősíteni az ellenzéki bázist, ugyanis már a Fidesz-szavazók 4-5%-ának átcsábítása bővítheti a nyerhető körzetek listáját.

Végezetül ne feledjük azt se, hogy a Fidesz a kétharmados többségével 2020 decemberéig bárhogy átrajzolhatja a választókerületeket. Így a mostani 37 esélyes körzetből könnyen 6-8 körzet újra a Fidesz felé dőlhet majd, ezzel még tovább torzítva a jelenleg is a kormánypártokra szabott választási rendszert. Nem lesz könnyű dolga az ellenzéki pártoknak az önkormányzati választás után sem, de kicsit jobb esélyekkel vághatnak neki a 2022-es választásnak, mint 2018 áprilisában azt gondolni lehetett.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton
Olvass tovább!