• „Aláírom, mert gyalázat, hogy 3 gyermekes anyukaként 18 éve ugyanannyi a bruttó keresetem!!!”

• „Múzeumban dolgozom, havonta 100 000 forintot helyettem valaki más kap meg.”

• „Aláírom, mert teljes mértékben egyetértek vele.A nemzeti kulturális örökség megőrzését, amely névleg fontos a kormánynak, a legrosszabbul fizetett közalkalmazotti réteg próbálja évek óta egyre romló körülmények közepette megőrizni, szolgáltatni. A kirakatban nagyon fontosak a nemzeti értékeink, magyarságunk, miegymás, de a gyakorlatban a tényleg ezt őrző, szolgáló intézmények, munkatársaik a legelhanyagoltabb, kevésbé megbecsült részei a társadalomnak :-((„

Ez csak néhány idézet azok közül, amelyeket a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) tett közzé a béremelésről szóló petíció aláírására buzdítva. Az ágazati dolgozók ugyanis ismét az EMMI-hez fordultak, és azt követelik, kezdjék meg a bértárgyalásokat.

A legtöbb közművelődési és közgyűjteményi munkavállalónak ugyanis minimálbért (bruttó 161 000 forintot) vagy garantált bérminimumot (210 600 forintot) fizet az állam, ami súlyosan el van maradva az átlagkeresettől.

A petíciót ma, a magyar kultúra napján adták át az EMMI-nek, előtte pedig tüntetést tartottak Budapesten és az ország több városában.

„A közgyűjteményi és közművelődési dolgozók jövedelme a közalkalmazotti béreken belül is a legalacsonyabbak közé tartozik már évek óta, és semmiféle béremelés nem történt, fizetésünk a 2008-as rendezés óta nem emelkedett. Elfogadhatatlan, hogy éppen a kulturális értékek alkotói, közvetítői és őrzői válnak a közszolgálatok legnagyobb napszámosaivá” – mondta el Papp Katalin, a szakszervezet megbízott elnöke a budapesti, központi tüntetésen.

Papp emlékeztetett, hogy többször igyekeztek kihasználni, hogy január 22-én kitüntetett figyelem övezi a magyar kultúrát, és már a korábbi években is demonstráltak ezen a jeles napon. Hozzátette, amikor 2018 januárjában átadtak az EMMI kulturális államtitkárságának egy béremelésről szóló petíciót, hajlandóságot mutattak a tárgyalásra, valamint elismerték, hogy már akkor is igen komoly elmaradásban voltak a fizetések.

„Az 50%-os béremelés első lépéseként egy 30%-os emelésről tárgyaltunk, a 2018-as választás után azonban fordult a kocka: azóta többszöri kezdeményezésünkre sem tárgyaltak velünk, sőt egyetlenegyszer sem hívták össze a kulturális érdekegyeztető tanácsot, amely a bérért folytatott alkufolyamat fontos pontja lenne” – nyilatkozta a szakszervezeti elnök.

Papp Katalin arról is beszámolt, 2020 januárjában a kulturális államtitkárságtól arról értesültek, hogy egy 15 százalékos béremelést készítettek elő a kormány számára, ami a bérek ilyen hosszú befagyasztása után elfogadhatatlan, még a 2008 óta végbemenő inflációhoz sincs hozzáigazítva. Egyébként ha legalább ezt megtennék, az azt jelentené, hogy az ágazati dolgozók bruttó 330 ezer forintot, vagyis nettó 219 500 forintot vihetnének haza, ami így is előrelépés lenne. Ugyanakkor a KKDSZ elnöke hozzátette, még ez is elmaradna a KSH által közzétett 360 500 forintos, magyarországi átlagbértől.

A tüntetésen felszólalt Székely Sándor független országgyűlési képviselő is, aki beszéde során úgy fogalmazott, úgy tűnik, a kormány nem akarja, hogy „kiművelt emberfők” legyenek az országban. Nem akarja, hogy legyenek jó múzeumok és könyvtárak, és nem akarja, hogy normális oktatás vagy kulturális élet legyen.

Tamás Gáspár Miklós filozófus – aki beszéde elején megemlítette, hogy most egykori könyvtári dolgozóként van jelen van a tüntetésen – arról beszélt, hogy a közgyűjtemények az ország intézményes memóriáját jelentik, a civilizációjának a végső garanciáját, így ezeknek a gyűjteményeknek való elhanyagolása és a munkatársakkal való rossz bánásmód „ellenséges attitűd a magyar nemzeti kultúrával és a múltunkkal, felmenőinkkel szemben”.

A demonstráció végén Papp Katalin felolvasta a KKDSZ petíciójának követeléseit is:

„1.    Követeljük azonnali bértárgyalások megkezdését a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete – KKDSZ – és a megállapodási joggal felruházott kormányzati vezetők között!

2.    A bértárgyalások alapja: a bértáblák szerinti legkisebb nettó illetmény legyen legalább azonos a számított minimálbérrel, de megtartva a bértábla eredeti arányrendszerét!

3.    A közgyűjteményi és közművelődési szférát érintő azonnali béremelés időpontja és mértéke legyen független a szféra ágazataira kidolgozandó életpálya modellek életbelépésének időpontjától és mértékétől!

4.    A bértárgyalásokon megkötött megállapodást/megállapodásokat valamennyi megállapodó fél tekintse érvényesnek úgy a központi, mint az önkormányzati közgyűjteményi és közművelődési intézményrendszerre! A Kormány adjon kiegészítő normatív támogatást a béremelések végrehajtásához!

5.    2020-ban történjen meg a teljes állami és önkormányzati közgyűjteményi és közművelődési intézményrendszer működési feltételeinek pénzügyi megerősítése, a vonatkozó normatívák és az ágazathoz tartozó nemzeti intézmények támogatásainak reális megnövelésével.”

A petíciót az EMMI központi épületében adták át a demonstrációt követően.

A Mérce Budapestről és Pécsről élőben közvetítette a tünetéseket, itt lehet őket visszanézni: