Helyi idő szerint délután háromkor egy fegyveres férfi rálőtt a második legnagyobb ellenzéki párt, a Népek Demokratikus Pártja (HDP) isztambuli székházára, majd ezek után berohant a szemközti rendőrség épületébe. A baloldali, liberális HDP politikájában fontos szerepet kap a kurd kisebbség helyzete, szavazóinak nagy része is kurd.

A törökországi kurdok jogaiért is kiálló párt és a török nacionalisták közt az után súlyosbodott a viszony, hogy az októberben „Béke forrása” néven az észak-szíriai kurd területekért indított hadművelet ellen a parlamenti pártok közül egyedül a HDP szólalt fel. A kormány az állam eszközeit felhasználva újabb támadássorozatot kezdett a párt ellen.

A mai támadás után a pártszékház előtt azonnali sajtótájékoztatót tartottak. A helyi szervezet elnöke, Elif Bulut elmondta, hogy a támadó korábban többször felkereste a pártszékházat, és a kormánypárti médiában megjelenő álhírek alapján terrorizmussal vádolta a pártot, miután minden alkalommal elmagyarázták neki, hogy a párt elítéli a terrorizmust és a híreknek nincs valóságtartalma. A támadó a mai napon ismét visszatért, és hét lövést adott le a székházra.

A sajtótájékoztatón azt is kijelentették, hogy nem engednek utat Erdoğan kurdellenes gyűlöletkampányának, és megtesznek minden jogi lépést, annak ellenére, hogy korábbi tapasztalataik szerint semmi esélye annak, hogy a támadót elítélje a bíróság.

A terrorizmus fogalmát kimerítő támadást a HDP szerint valószínűleg garázdaságként fogják kezelni.

Erdoğan Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) 2002-es hatalomra kerülése után még kifejezetten kurdbarát politika jellemezte. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a júniusi választásokon ugyan az AKP kapta a legtöbb szavazatot (40,87%), ez azonban kevés volt ahhoz, hogy egyedül alakítsanak kormányt, koalíciós partnerként egyedül az MHP (Nemzeti Cselekvés Pártja) jöhetett szóba. A szélsőjobboldali párt azonban Erdoğan kurdbarát politikájára hivatkozva elutasította az együttműködést. Ezek után a kormány egyoldalúan felmondta a kurd szeparatistákkal kötött békemegállapodást, és véres katonai akciókba kezdett az ország kurdok által lakott részein. Ennek köszönhetően Erdoğan megszerezte a nacionalista szavazók támogatását, és a novemberi ismételt választásokon pártja már 49,49%-ot kapott, ami elég volt ahhoz, hogy egyedül alakítson kormányt.

Ez persze nem vetett véget kurdellenes politikájának, ami az utóbbi egy évben sosem látott szintre emelkedett. A tavaly tavasszal tartott önkormányzati választások alkalmával a HDP nem állított jelölteket azon megyei jogú városokban, ahol volt erős ellenzéki jelölt, annak érdekében, hogy szavazóik inkább a köztársasági erőket  támogassák. Ennek köszönhetően az ország legnagyobb városai tavasszal mind ellenzéki kézbe kerültek. A legjobban persze Isztambul eleste fájt Erdoğannak, hiszen 1994-ben az ő nevét is mint Isztambul főpolgármestere ismerte meg a nagyközönség.

Éppen ezért a kormánypárti média folyamatosan támadja a HDP-t, azzal vádolva a pártot, hogy a terrorizmust támogatják. Tavaly szeptemberben hatalmas médianyilvánosságot kapott az eset, amikor a kurd többségű Diyarbakir városában a HDP helyi székháza előtt azért kezdett tüntetni egy nő, mert állítása szerint fiát a párt elrabolta, és erőszakkal besorozta a török állam által terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspártba. Mint később kiderült, a tiltakozó nő fia azért szökött el otthonról, mert szülei erőszakkal nősíteni akarták, miután pedig bement a rendőrségre, hogy bejelentést tegyen fia eltűnéséről, a hatóságok maguk küldték a pártszékház elé, mondván, biztos a HDP rabolta el fiát.

A török nacionalisták és a kurd kisebbség közti feszültség akkor hágott a tetőfokára, amikor októberben a török hadsereg és a szövetséges szíriai ellenzéki milíciák bevonultak Szíria északi, kurdok által lakott és a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) által ellenőrzött területekre. A kormány mindenáron azt akarta bizonyítani, hogy a kurd területek megszállása nem más, mint egy terrorellenes akció, annak ellenére, hogy az általuk felfegyverzett ellenzéki milíciák között olyan is található, amely pár éve még az Al-Kaidával volt szövetségben. (A megszállás nyomán bekövetkező humanitárius katasztrófáról itt írtunk.) Ahhoz pedig, hogy ezen állításuk hihetőnek tűnjön, minden szálat megmozgattak,

a sokoldalú kurd politikai mozgalom szereplőit terrorszervezetnek állítják be, amiből az erőszakmentesség talaján álló HDP is kapott bőven.

A párt elleni lejáratóhadjárat következtében a HDP székházait folyamatosan támadások érik nacionalista törökök részéről. 2016 decemberében Yozgat városában egy közel száz fős csapat azért gyűlt össze, hogy felgyújtsák a párt helyi székházát, közel egy órát vonultak a város utcáin Allahu Akbar-t skandálva mire rájöttek, hogy Yozgat városában nincs székháza a HDP-nek.