Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Átverte a kormány a szülőket és Szél Bernadettet is az iskolaérettségi vizsgálatok ügyében

Lopakodó rendelettel írta át a kormány azt a határidőt, ameddig a nevelésügyi szakszolgálatokhoz fordulhatnak a szülők az iskolaérettség felülvizsgálata ügyében. A Népszava tegnapi cikke szerint ugyanis, a Magyar Közlöny december 31-án publikált EMMI rendeletéből egyszerűen kikerült egy korábbi, november végi verzió, ami 2020. január 31-ig engedett időt arra, hogy egy szakértői bizottság az iskolaérettség ügyében egyedi alapon felülvizsgálhassa az ügyeket.

Így az új köznevelési törvény, a szakmai szolgálatoktól eleve a minisztérium alá tartozó Oktatási Hivatal hatáskörébe tette át az iskolaérettség megállapításának feladatát, az érintettek tudtán kívül. Így, ellentmondásban korábbi értesüléseikkel, január 1-től már az OH az egyetlen eljáró hatóság ilyen ügyekben, kötelező szakmai bizottsági felülvizsgálatról pedig szó sincsen.

Az üggyel hosszabb ideje foglalkozó Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő mai Facebook-bejegyzésében ugyancsak úgy fogalmaz, a lépéssel a kormány őt is egyszerűen átverte.

Emlékeztetett arra, ő maga decemberben tájékozódott a minisztériumnál az eredetileg november végén megjelent rendelet ügyében, majd december 14-én nyújtott be a parlamentben írásbeli kérdést Kásler Miklós miniszternek, amelyben leírta, már akkor sem fogadták el azokat a kérvényeket, amelyeket nem közvetlenül az OH-hoz nyújtottak be:

” Bár én az EMMI-ben azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 2020. január 31-ig elvégzett szakértői vizsgálat kiválthatja az Oktatási Hivatalhoz (OH) benyújtandó kérvényt, a pedagógiai szakszolgálatokhoz forduló szülők tapasztalata az ország számos pontján az, hogy a szakszolgálatok elutasítják a kérelmüket. […]

Mindezek miatt kérdéseim:
1. Meg tudja erősíteni az EMMI, hogy 2020. január 31-ig a szülők kérésére a pedagógiai szakszolgálatoknak el kell végezniük a gyermek iskolaérettségi vizsgálatát, és nem utasíthatják el a szülő kérését? Milyen formában tájékoztatja erről a kormány a szakszolgálatokat annak érdekében, hogy az egész országban egységes legyen az ezzel kapcsolatos gyakorlat?
2. Mit tegyenek a szakszolgálatok akkor, ha túlterheltek és nem tudnak időpontot adni a szülőknek? Hogy tervezi kezelni a kormány a pedagógiai szakszolgálatok leterheltségét most és hosszú távon?
3. Milyen protokoll alapján fog az OH dönteni arról, hogy mely gyermek esetében indokolt a szakértői bizottság vizsgálata? Fog-e bármilyen szerepet játszani ebben az, hogy az óvodapedagógus- vagy a pedagógushiány nagyobb-e az adott helyen? Kötelező lesz-e az OH-nak figyelembe venni az óvoda szakvéleményét? Mikor ad ki az OH részletes útmutatót a kérvények kitöltéséhez?”

Az írásbeli kérdésre hivatalosan csak most, január 6-án válaszolt Rétvári Bence, az EMMI államtitkára, aki már azt írta, az iskolaérettségi felülvizsgálati kérelmeket kizárólag az Oktatási Hivatalhoz lehet benyújtani a következő tanévre vonatkozóan, január 31-ig, és szó sincsen a pedagógiai szakszolgálatok bevonásáról.

Rétvári válasza persze nyitva hagyja azt az eshetőséget, hogy az OH a felülvizsgálat során – esetleg – bevon szakértőket is a munkába, ugyanakkor a korábban emlegetett, kötelező pedagógiai szakszolgálati felülvizsgálatnak a szóbeli ígéretek ellenére nyoma sincsen a végső, hatályos rendeletben.

Szél azonban Facebook-bejegyzésében beszámol arról is, december elején a minisztérium munkatársai neki még ennek a szöges ellentétét állították, igaz, csak szóban:

” Azt állították nekem szemtől szembe a minisztériumban, hogy ezzel a lehetőséggel most és a jövőben is élhetnek a szülők: 2020. január 31-ig a pedagógiai szakszolgálatok kötelesek lesznek elvégezni a vizsgálatot. A minisztérium írásbeli válaszából most kiderült, hogy csúnyán átvertek engem és a szülőket is: csak december 31-ig lehetett a szakszolgálatokhoz fordulni – már ahol […]”

Mint az ismert, és ahogyan arról a Mérce is beszámolt, korábban a köznevelési törvény legújabb módosításának egyik legnagyobb felzúdulást keltett pontja éppen az volt, hogy a következő tanévben az általános iskolába már minden olyan gyereket be kellene kötelező jelleggel íratni, aki adott év augusztus 31-éig betöltötte hatodik életévét. Eddig a szakértőket foglalkoztató pedagógiai szakszolgálat bírálta el azokat az eseteket, ahol az iskolaérettség kérdése nem volt egyértelműen eldönthető, vagy ahol a pedagógusok és szülők között az ügyben nem volt egyetértés.

Ez a lehetőség, mint kiderült, immár január 1-től meg is szűnt, annak ellenére, hogy a korábbi helyzet szerint a szülők úgy tudták, január 31-ig még élhetnek azzal a kiskapuval, hogy mégis a pedagógiai szakszolgálatokhoz küldenek kérvényt.

Az új törvényi környezet egyébként kivételesen hátrányos a speciális nevelési igényű gyermekek számára, és a magyar oktatáspolitika 1997 óta, az iskolaérettséget és tankötelezettséget is szakmai szempontok szerint elbíráló gyakorlatát szüntetné meg végleg.

Miklós György, akinek nyilatkozatát a Népszava is közölte, úgy véli, egyetlen kiskapu még maradhatott a szülőknek akkor, ha nem az iskolaérettség felülvizsgálatára, hanem másfajta vizsgálatra (pl. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) vagy sajátos nevelési igény (SNI) megállapítására) nyújt be kérelmet. Ebben az esetben elvileg még megállapíthatnak például további egy év óvodai nevelési igényt a pedagógiai szakszolgálatok még akkor is, ha a BTMN vagy SNI gyanú nem igazolódik be.

Szél az intézkedést úgy kommentálta, immár kormányozni sem tudnak az EMMI-ben és a változtatásokat a kapkodás számlájára írja:

„Ez az eset is jól mutatja, hogyan kormányozza ezt az országot a Fidesz: sehogy. Hoz egy értelmetlen törvényt senkivel sem konzultálva, majd amikor látja, hogy nem tudja betartani, titokban, senkit sem tájékoztatva módosítja a szabályokat. Aki a legkevésbé számít ebben a történetben: az érintettek, jelen esetben a szülők, a gyermekek, a családok.”

Korábban az is ismertté vált, a kormány ugyancsak december 31-i módosításokkal nyúlt bele a korábban megszavazott kulturális törvény szövegébe is, amellyel még az eredetinél is bizonytalanabb helyzetet eredményezett az állami támogatásra pályázni kívánó színházi intézmények számára.

Az érintett kérésére Miklós György nyilatkozatát javaslatai alapján pontosítottuk, a cikket ezzel frissítetük.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán
Olvass tovább!