Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Palkovics minisztériuma alá kerül a foglalkoztatás és a munkaügy is

Újabb fontos terület kerül át Palkovics László innovációs miniszterhez: a jövőben a foglalkoztatási és munkaügyi szektor irányítását is az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végzi – írja az Index.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy az amúgy elég fontos információt egy olyan pénzügyminisztériumi közlemény utolsó bekezdéséből lehet csupán kimazsolázni, ami a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP100 kiadványát értékelő rendezvényről szól, és amin Varga Mihály is részt vett.

Hogy miért van szükség arra, hogy a foglalkoztatás és munkaügy is betagozódjon az ITM-be, arra az a magyarázat a közlemény szerint, hogy ez a terület nem része a hagyományos pénzügypolitikának, ezért a munkaügyi reformprogram lezárultával Palkovics László felügyelete alá kerül.

A Pénzügyminisztérium közleményében az áll:

„Az erről szóló javaslatot a miniszter már 2018. májusi kormányalakításkor megtette a miniszterelnöknek, aki a felvetést támogatta.”

Munkaügyről szólva: György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára épp tegnap beszélt arról a Baranya megyei Véménden, hogy érzékelhető szemléletformáló hatása van a kistelepülésen élő általános iskolásokat tanulmányaik folytatásában és a munkaerőpiacon való tájékozódásban támogató „Tanítsunk Magyarországért” programnak.

Az államtitkár a programról elmondta: azért indították útjára, hogy a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoli településeken élő fiataloknak tizennégy éves korukban ne jelentsen nehézséget az iskolaváltás, az azzal járó rendszeres utazás és a beilleszkedés. Hozzátette: a tapasztalatok szerint leginkább ezek felelősek a középiskolai lemorzsolódásért.

Mindez pedig már csak azért is visszás, mert valójában nem ez az oka a korai iskolaelhagyásnak, hanem elsősorban az, hogy a kormány 16 éves korra csökkentette a tankötelezettségi korhatárt, miközben kevés az iskolákban a fejlesztőpedagógus, a tanárok túlterheltek, és a folyamatosan romló oktatási színvonal mellett egyre több gyerek veszik el a rendszerben.

Az Oktatási Hivatal 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adataiból kiderült, hogy csaknem minden 10. diákot érinti a lemorzsolódás veszélye. A vizsgált évfolyamokon – ötödik és tizenkettedik osztály között – összesen 746 258 gyerek tanul Magyarországon, közülük összesen 66 121 diákot, azaz az érintett diákok csaknem 9 százalékát veszélyezteti a lemorzsolódás. Ráadásul csak az általános iskolákban 41 682 gyermek érintett.

Álságos az érvelés amiatt is, mivel a kormány épp most vezette be azt is, hogy a szülőket büntesse a rendszer, ha gyermekük korai iskolaelhagyó lesz (erről itt írtuk meg a véleményünket), leginkább azért hogy a statisztikát legalább egy kicsit kozmetikázhassák. Az Európai Unió ugyanis egyik legfőbb céljaként tűzte ki az Európa 2020 programban, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkentse a korai iskolaelhagyók arányát. Az Eurostat adatai szerint az EU nem is áll olyan rosszul. Magyarország viszont igen: az idén januárban kiadott jelentés szerint 2017-ben hazánkban már 12,5 százaléknyi fiatalt érintett a korai lemorzsolódás, és ez a szám 2010 óta folyamatosan emelkedik.

És mindeközben egyébként a szakképzési rendszer (szintén Palkovics László „felügyelete” alatt) totálisan szétzilálódott, így a munkaerőpiaci igényeknek megfelelni képtelen diákok tömegét ontja magából.

Szóval lehet, hogy a kormányzati elképzelések szerint a foglalkoztatás és a munkaügy nem része a pénzügypolitikának. De az ITM eddigi működését elnézve lehetnek az embernek kétségei a tekintetben is, hogy Palkovics László minisztériuma mit művel majd ezzel a területtel.

Palkovics Lászlót 2018-ban nevezték ki innovációs és technológiai miniszterré, tárcája azóta is folyamatosan bővül, előbb a szakképzés irányítása, majd a teljes felsőoktatás átkerült az ő felügyelete alá. Mindez már csak azért is érdekes, mert Palkovics 2014-től még az Emberi Erőforrások Minisztériumában felelt először „csak” a felsőoktatásért, majd 2016-tól a közoktatásért is. Palkovics emellett sem tétlenkedett az elmúlt időszakban: az MTA kutatóhálózatának totális szétverése is az ő nevéhez köztető.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás