Az alábbi Fidesz-közlemény érkezett szombaton a szerkesztőség e-mail címére:

„Az állam nem támogathat a Gothár-féle bűncselekményeket eltussoló színházakat. Elfogadhatatlan, hogy olyan színházak követelnek pénzt a kormánytól, amelyek akár éveken át eltussolnak súlyos, nők elleni zaklatásokat, bűncselekményeket.”

Ez persze a Fidesz, de nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy nem különbözik a kormány álláspontjától. Hogy egyértelmű legyen, hogy a színházak vezetőinek kinevezésére utal a közleményben, a párt hozzátette, hogy a DK közleményére reagált, arra, amiben többek között ezt írják:

„A Demokratikus Koalíció a magyar kulturális élet, a kultúra szabadsága ellen indított totális háborúnak minősíti, hogy az Orbán-kormány szétverné a Nemzeti Kulturális Alapot, illetve meg akarja változtatni a színházak igazgatói kinevezéséről szóló szabályokat. A rezsim már azt is el akarja dönteni – ha kell, a pénzügyi zsarolás lehetőségének megteremtésével -, hogy az önkormányzati teátrumok kiket nevezhessenek ki direktornak.”

A Fidesz közleményében ismét előkerül az égen-földön hangoztatott kormányzati mantra, miszerint Gothár Péter, a Katona József Színház munkatársa, illetve az ő folytatólagos szexuális zaklatási ügye miatt szándékozik a kormány beleszólni az állami támogatást is kapó színházak vezetőinek kinevezésébe.

Ez egy olyan salátatörvény része egyébként, mellyel nem mellesleg teljesen kiüresítenék az elmúlt években egyébként is erősen megtépázott Nemzeti Kulturális Alapot is, és a kulturális élet nem kormánypárti szereplői szerint erősen korlátozza a művészetek egyébként sem túl széles autonómiáját.

A kormánypárti Origo „Az állam nem támogathatja tovább a Gothár-féle zaklatószínházak működését” címmel írt cikket, a Magyar Nemzeten pedig „A Gothár-botrány váltotta ki a kormány reakcióját” című cikkben magyarázzák a magyaráznivalót, mindkét cikkben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének Facebook-bejegyzését idézik, melyben a következőket írja:

„A Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket. Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést, ezért a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot.”

Gulyás Gergely is beszállt a tervezet megindoklásába, hasonló irányból:

Még ha el is tekintünk annak latolgatásától, hogy a kormányhoz közel álló Újszínházban, vagyis a Dörner György által vezetett intézményben kipattant szexuális visszaélési botrány milyen hullámokat fog verni a kormányoldalon, és milyen retorziók várhatók, akkor is igen érdekes ez az indoklás.

Mégpedig azért, mert a kormány és a fideszes politikusok, valamint a fideszes sajtó állításával szemben a tervezett átalakításnak az ég világon semmi köze Gothár Péterhez vagy bármiféle zaklatási botrányhoz, mivel az egész ügy később pattant ki, minthogy a javaslatról tárgyaltak volna.

Erről pedig Gyurcsány Ferenc szállítja a bizonyítékot:

A bejegyzéséhez mellékelt fotón olvasható, hogy

„Az előterjesztés korábbi változatát a 2019. október 29-i Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, valamint a 2019. október 31-i Stratégiai és Családügyi Kabinet megtárgyalta.”

A DK elnöke pedig a következő értelmezést fűzte a képhez:

„A Gothár-ügyre hivatkozva raboljátok el a főváros jogát, hogy döntsön a színházak vezetőiről.
De hazudtok.
A javaslat hivatalos előterjesztése szerint már október 29-én tárgyaltatok erről. A Gothár-ügy november 19-én robbant, akkor hozta nyilvánosságra a Katona József Színház a zaklatási ügyet.
Hazudtok, mint a vízfolyás.”

Sőt, mi több, a szintén a törvénytervezet részét képező, NKA-t illető változtatás is jóval régebbi történet, erről a Népszava írt. A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő kormánypárti képviselő szerint érthetetlen, miért akarják most rapid módon átnyomni a változtatást az országgyűlésen, „hiszen 10 hónapja zajlanak egyeztetések arról, hogy az NKA-t, és a kulturális pályázati rendszert meg kell változtatni”. Amiről egyébként L. Simon László, volt kulturális államtitkár is többször nyilvánosan beszélt – emlékeztet a lap.

L. Simon egyébként úgy nyilatkozott a Népszavának,

„Magát a törvényjavaslatot még nem láttam, de tudok egy rövid, keretszabályokat meghatározó törvényjavaslatról. Ebben benne van annak lehetősége, hogy egy hatékony és jó rendszer jön létre, de minden a részletszabályoktól függ. A szabályok kidolgozásában szívesen segítek a minisztériumnak”.

Az átalakítás ellenzői szerint azonban a rendszer átalakításával – vagy állásponttól függően lecserélésével – a független művészek és csoportok komoly forrásoktól eshetnek el, míg a kormánynak kedves és kanonizált alkotókhoz még több pénz áramolhat előbbiek kárára.

A Független Előadóművészeti Szövetség december 6-án kampányt indított az új salátatörvény-tervezet ellen, amellyel a kormány megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot azért, hogy még jobban ellenőrizhesse a kultúrát.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, ezek a módosítások a színházakat még súlyosabban érintenék, ugyanis az előadóművészeti törvény megváltoztatásával megszüntetnék a független színházak működési támogatásait. Az alapvetően önkormányzati fenntartású kőszínházak igazgatóit illetően pedig az EMMI-miniszter kapna egyeztetési jogot, vagyis itt is szorosabban a minisztérium alá rendelnék az intézmények működését.

Hétfőre a művészeti szféra a tervezettel elégedetlen szervezetei tüntetést szerveznek a városháza elé, melyen színházi vezetők mellett a főpolgármester is fel fog szólalni.