A 2015-ös adatokhoz képest nem romlottak tovább a magyar fiatalok olvasási, matematikai és természettudományos készségei, ám a javulás statisztikailag nem releváns – derül ki a kedden közzétett PISA-tesztek 2018-as eredményeiből, melyeket az Azonnali.hu elemzett.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2000 óta, háromévente készíti el a 15 éves diákok kompetenciájának felmérését ezen a három területen, a magyar diákok a 2009-es tesztben érték el a legjobb eredményt, a leggyengébbet pedig 2015-ben.

A most közzétett eredmények mindhárom területen enyhe javulást mutatnak, de a magyar diákok még így is elmaradnak a teljes adatfelvétel átlagától.

• A szövegértés területén három év alatt 470 pontról 476-ra javult a magyar 15 évesek eredménye, miközben az OECD országok átlag 487 pont volt.
• A természettudományos és matematikai kompetenciák tekintetében még enyhébb a javulás, mindkét területen 477 pontról 481 pontra tornáztuk fel az eredményeinket.

A kutatásból kiderül az is, hogy óriási szakadék tátong a jobb és a hátrányosabb helyzetű gyerekek által megszerzett készségek között: a jó gazdasági, szociális és kulturális háttérrel rendelkező diákok 113 ponttal jobban teljesítenek szövegértésben, mint hátrányos helyzetű társaik. Ez jóval nagyobb különbség, mint a 89 pontos OECD-átlag.

Erős szegregáció is megfigyelhető a magyar oktatási rendszeren belül, melynél csak a perui és a bolgár rendszer teljesít gyengébben: a 0,67-es OECD-átlaghoz képest nálunk a 0,8-at is elérte ez a szegregációs együttható.

A fenti adatok fényében nem meglepő tehát, hogy a magyar hátrányos helyzetű gyerekek kevesebb, mint 19 százaléka számít arra, hogy elvégzi majd az egyetemet, ez az arány a legjobb helyzetben lévő diákoknál közel 83 százalék.

A posztszocialista régió országai közül legjobban Észtország teljesít, és a teljes mintában is az élmezőnyben helyezkedik el. Ahogy arra BBC elemzése is rámutat, az észt siker egyik legfontosabb oka abban rejlik, hogy a balti ország kiemelt figyelmet szentel a gyerekek óvodai fejlesztésének.

Az észt gyerekek már hároméves koruktól óvodába járnak, és az iskolát csak 7 éves korukban kezdik meg, amikor már szociálisan és kulturálisan is felkészítette őket a rendszer az iskolai tanulásra. (Emellett az észt rendszer az egyik legkevésbé szegregált a családok anyagi háttere szempontjából, vagyis hatékonyan képes felzárkóztatni mindenkit.)

Ez már csak azért is érdekes, mert épp az elmúlt hónapokban alakult ki nyilvános vita itthon az iskolaérettség kérdésében.

Egy nyári törvénymódosítás értelmében ezentúl nem a szülők és az óvodák döntik el, hogy egy gyerek 6 éves korában már iskolaérett-e, vagy maradhat még egy évet óvodában, a döntés joga ugyanis átkerült az Oktatási Hivatalhoz.

A szülői szervezetek több alkalommal is tiltakoztak ezen módosítás ellen, például videóban és nyílt levélben is kifejtették fenntartásaikat a 6 éves kortól kötelező beiskolázás ellen:

Az EMMI eddig hajthatatlannak bizonyult, Rétvári Bence államtitkár nemrégiben a parlamentben „hazug riogatásnak” nevezte az állítást, miszerint hatévesen a nem iskolaérett gyermeknek is iskolába kell mennie a módosítás nyomán. (Persze, a szülőknek nem is ez az állítása, hanem az, hogy a gyerekeket nem ismerő bürokratikus központba utalják a beiskolázási döntést, ez pedig szerintük káros a gyerekek érdekeire nézve.)

A kormány győzelemként értékeli a friss PISA-eredményeket

Minden területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Az MTI tudósítása szerint az államtitkár kiemelte: Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. Szintén pozitív, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás és a magyar tanulók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével.

Maruzsa Zoltán szerint a javuló tendenciák mögött ott vannak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések.

Az államtitkár azt is hangsúlyozza, hogy feladat van még bőven, holnaptól a 2021-es mérésre készülnek. A kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógus bérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre és folyamatosak az iskolafejlesztések.

A DK is reagált a friss eredményekre. Arató Gergely frakcióvezető-helyettes közleménye szerint:

„idén újfent igazolódtak a negatív várakozások: a magyar diákok mind olvasásban, mind matematikában, mind a természettudományokban átlag alatt teljesítenek, a 2009-es szinthez képest pedig mindhárom területen egyértelmű a romlás. A már meglévő társadalmi szakadékokat pedig az oktatási rendszer csak tovább mélyíti.

A Demokratikus Koalíció felszólítja a kormányt és Kásler Miklóst, hogy a több éve tartó mellébeszélés helyett végre tegyenek érdemi lépéseket az oktatási rendszer megreformálására, mielőtt végleg leszakadunk nem csak a világ fejlettebb részeitől, de kelet-európai szomszédainktól is!”