Az elmúlt napokban számos törvényjavaslatot nyújtott be a Fidesz a magyar parlament elé, ami azt mutatja, megértették az október 13-án megnyilvánult választói akaratot, így az egyetlen, a Fidesz által az elmúlt években alkalmazott fegyverhez nyúltak: támadásba lendültek. Most épp az általuk eddig mindent vivő aduászként használt, választói akarattal szemben.

A héten több törvényt is benyújtott a parlament elé a Fidesz. Az egyik szerint az önkormányzatok költségvetésének elsődlegesen a közösségi közlekedést kéne fedeznie az iparűzési adóból. Az eddigi is kivéreztetett önkormányzatoknak nagyjából ez az adó a fő bevétele. Ezzel a törvénnyel megkötnék az önkormányzatok kezét, leginkább a budapestiét, miközben plusz forrás biztosítása nélkül ezzel valójában nem rendeznék például a kormány által alulfinanszírozott BKV helyzetét (Európa más nagyvárosaihoz, fővárosaihoz képest borzasztó kevés kormányzati forrást kap a BKV).

Egy másik törvény szerint a kormány elvenné az építési engedélyeztetési eljárást az önkormányzatoktól. Ezzel minimálisra csökkenne a helyi lakosság választott képviselőinek beleszólása abba, hogy az adott településen mi épüljön, és mi nem.

A harmadik javaslat pedig egyenesen a képviselőkbe száll bele. Példátlan és minden valószínűség szerint alaptörvény-ellenes módon csökkentenék a képviselők jogkörét. Elvennék a jogot, hogy közintézménybe léphessenek be. Kitilthatják őket a Parlamentből (mivel van több joga egyik megválasztott képviselőnek, hogy kitiltsa a másikat?), és brutális, akár több milliós büntetés megfizetésére is ítélhetnék őket, ha úgy dönt a parlament többsége.

Nem mellesleg pedig a parlamenti őrség dönthetne bármilyen magánszemély kapcsán úgy, hogy őt nem engedi be a parlamentbe, mert azt gondolja, veszélyezteti annak munkáját vagy méltóságát. Ez utóbbi se venné azt figyelembe, hogy ezt az embert esetleg egy megválasztott képviselő hívta meg.

Ha ehhez még hozzátesszük a két hetes döntést arról, hogy az újságírókat lényegében karámba zárják a Parlamentben, és azt, hogy csütörtökön egy olyan javaslatot is benyújtottak, amely az oligarchák vagyonosodását dugná el a köz elől, azt biztosan megállapíthatjuk:

a Fidesz választási veresége után csak a hangnem békülékenyebb. Az ország pedig robog az állampárti státusz erősödése felé, sőt azon túlra.

Persze vakok lennénk, ha nem vennék észre, főleg az önkormányzatokat érintő törvény kapcsán, hogy ez reakció. És érdekes is leírni, hogy a kormánypárt reagál egy ellenzéki tevékenységre és győzelemre. Sőt, lényegében az elmúlt egy év ellenzéki politizálását ismeri el azzal, hogy az MTVA-bemenetel, a nyugdíjfolyósító és egyéb közintézmény látogatások, illetve parlamenti akciók után, a kormány most ezeket be akarja tiltani.

Bár én nem tudom, milyen valós hatásai lehetnek ezeknek az akcióknak, és sokszor erősen kételkedem is hasznosságukban, de úgy tűnik, a kormánypártban úgy érzékelték, a demokratikus joggyakorlás ilyen lehetőségeinek véget kell vetni.

A reakció mikéntje pedig következik abból, hogy a rendszer nem is tud leállni. Erre az egyik szempontból a legjobb példa a parlamenti képviselők büntetésének növelése, hiszen Kövér László eddig is sorra bukta a pereket Strasbourgban a parlamenti képviselők büntetése után. Most mégse kivezetik ezeket az akciókat, hanem feltekerik.

A törvények másik része kapcsán pedig nehezen jutna más eszünkbe, mint az a mondat, amely ha elhangzik egy ellenzéki politikus, aktivista vagy véleményvezér szájából, mindig szekunder szégyenérzetet kelt bennem: a kormány fél.

Még ha nem is fél, mindenképpen reális opciónak tekinti, hogy az önkormányzatok kapcsán meg tudnak erősödni az ellenzéki pártok. És ennek az erősödésének az esélyét mindenképpen meg akarják akadályozni.

Tehát azt az eredményt, hogy a választók kimondták, egyes településeken ellenzéki kézbe akarják adni az irányítást, azt a választói véleményt, amely azt mondta, elég volt már az oligarchák gazdagodásából és a harácsolásból, azt a választói véleményt, amely díjazta az ellenzék egységes fellépését az elmúlt egy évben, a kormány egyszerűen törvényekkel akarja átírni.

Mindezt pedig azután, hogy múlt héten tárgyalt a kormány Karácsony Gergellyel, ahol még semmi ilyesmiről nem volt szó.

A kérdés az, most mi jön. Beleállnak-e az ellenzéki szereplők? Használják-e a megszerzett hatalmukat hatalmuk megvédésére, és kiállunk-e mi mellettük párthovatartozástól függetlenül. Igen párthovatartozástól függetlenül, hiszen azt egy párt nélküli vagy egy tisztességes fideszes se tarthatja elfogadhatónak, hogy a választói akaratot törvényekkel írják felül.

Mert ezt demokratikusnak, népakaratnak semmiképp sem lehet nevezni, és valójában ehhez a kormánypártnak nincs legitimációja. Hiszen saját legitimációja is a népakaratból ered.

Én pont ezért őszintén remélem, hogy beleállnak ebbe a küzdelembe az ellenzéki szereplők és pártok, és ha beleállnak, akkor ott leszünk mellettük, mert ez nem csupán konkrét intézkedésekről szól, hanem három másik dologról is:

Elveszik-e tőlünk a szavazatunk és annak eredményét? Letolhat-e mindent erőből a Fidesz? Csúszhatnak-e tovább a demokráciából a diktatúra felé? Remélem, tudunk majd erre 3 csattanós NEM választ adni.