Vasárnap óta igazi nyilatkozat-hullámvasutat szabadított a globális nyilvánosságra Donald Trump amerikai elnök a török csapatok észak-szíriai beavatkozása kapcsán. Az Erdogan elnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetése után bejelentette, kivonja az amerikai csapatokat a kurdok lakta régióból, ahol a Ankara katonai erővel akar létrehozni egy ún. „biztonsági sávot” a szíriai és a törökországi kurd területek közé.

Trump később megfenyegette Erdogant, hogy ha nem viselkedik emberségesen, akkor az Egyesült Államok súlyosan megbünteti. Tegnap pedig már megint arról beszélt, hogy miért segítene a kurdoknak – akik amúgy az Iszlám Állam szíriai legyőzésében óriási szerepet vállaltak -, hiszen azok sem segítették a normandiai partraszállást a második világháború alatt.

Csütörtök este aztán visszalendült az inga, és az amerikai elnök arról írt a Twitteren, hogy tűzszünetet érdekében közvetítene a két fél között.

….We have one of three choices: Send in thousands of troops and win Militarily, hit Turkey very hard Financially and with Sanctions, or mediate a deal between Turkey and the Kurds!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) October 10, 2019

A tweetben Trump arról elmélkedik, hogy az USA számára három cselekvési lehetőség van az ügyben: vagy csapatok ezreit küldi be a régióba és nyer katonailag, vagy nagyon erős pénzügyi szankciókkal sújtja Törökországot, vagy pedig közvetít a két fél között.

Az elnöki következetlenség az amerikai külpolitika fő alapvetéseinek következetlenségét is tükrözi. Az elnök az elmúlt napokban komoly kritikákat kapott otthon, miután kiderül, kivonja az amerikai csapatokat Erdogan útjából. Az őt jóban-rosszban támogató republikánusok egy része is hangosan kelt ki amiatt, hogy Washington elárulja az ISIS-ellenes szövetségesét a kurdokat. A Szenátusban kétpárti kezdeményezésre szankciókat szeretnének ezért bevezetni Ankarával szemben.

Ugyanakkor másik oldalról nézve Törökország a régió stabil, az USA által vezetett globális hierarchiákat nem bolygató középhatalma, Washington pedig általában ezeket a reálpolitikai szempontokat a morális megfontolások fölé szokta helyezni. Trump lépése ennyiben nem is meglepő, arról már az ISIS elleni háború csúcsán is sokan beszéltek, hogy a progresszív köztársaságot létrehozni akaró kurdokat egy adott ponton cserben fogja hagyni az USA.

A török csapatok egyébként szerda délután megkezdték az észak-szíriai területek elleni offenzívát, ami eddig katonai sikerek helyett főként civil áldozatokkal és a kurdok által ellenőrzött fogolytáborokból kiszökő ISIS-tagokkal járt. A bombázások után a török gyalogos erők is megindultak szinte a teljes határvonalon, de mindenhol a kurd népvédelmiek ellenállásába ütköztek, akiken egyelőre sehol nem sikerült áttörniük.

A legtöbb európai ország elítélte a kurdok elleni támadást, így tett Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke is. Az Unió közös állásfoglalást is közzé akart tenni az ügyben, ám a magyar kormány megvétózta az Erdogannal szemben kritikus nyilatkozatot.

Erdogan lépése tovább destabilizálhatja az amúgy sem feszültségmentes Szíriát. Az Egyesült Államokat leszámítva szinte senki nem támogatja a kurdok elleni katonai offenzíváját. A térség két fontos szereplője, Oroszország és a szír Aszad rezsim még kivár, de a támadást nem támogatják, és elemzők nem tartják kizártnak, hogy a hadművelet közelebb hozhatja a damaszkuszi rezsimet és az autonóm kurdokat.

Aszad másik támogatója, Irán is elítélte Ankara lépéseit, friss hírek szerint az iráni hadsereg a török határ közelében kezdett hadgyakorlatokba, amiket nehéz nem figyelmeztető lépésként olvasni.

+++Iran launched unannounced large military exercise near the Turkish border: „The army’s forces are fully prepared to counter any possible movement of the enemy, we are prepared for any level of threat designed by the enemy.”#Twitterkurds #Rojava #Iran #Turkey #TSK

— Rojava Network (@RojavaNetwork) October 10, 2019

Irán ősellensége és régiós riválisa, Szaúd-Arábia szintén Erdogannal szemben foglalt állást.

(Mérce / AFP)