Már a közszolgáltatás biztonságát is veszélyezteti a munkaerőhiány, ezért a bértárgyalások sürgős megkezdését, s mielőbbi béremelést szorgalmaz a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) munkavállalói oldala. A MÁV-csoportnál, Volán-társaságoknál, vízi közműveknél és a Magyar Postánál tevékenykedő szakszervezetek napokon belül eljuttatják elvárásaikat a tulajdonosokhoz.
A KVKF közleményében az áll: közösen kezdeményezik a bértárgyalások megkezdését és sürgős béremelést követelnek a közszolgáltatásban dolgozók szakszervezetei annak érdekében, hogy garantálhassák a szolgáltatások biztonságát.
Az ágazatban ugyanis drámai a létszámhiány, ezért veszélybe kerülhet a zavartalan működés.
Erre a súlyos problémára a tizenhat szervezet – szakmai szövetségek, érdekképviseletek, minisztériumok, stb. – tömörüléséből tavaly létrejött KVKF munkavállalói oldala egyértelműen a béremelést tartja a leghatékonyabb megoldásnak.
Különösen aggasztja az érdekvédőket, hogy a különböző ágazatokban már megkezdődött stratégiai átalakításról és annak hatásairól szinte semmit nem tudni, s ezért munkavállalók ezrei élnek, dolgoznak totális bizonytalanságban. A KVKF munkavállalói oldala elvárja, hogy a változásokról sürgős és teljes körű tájékoztatást kapjon. Közös levelükben az átalakítás részleteinek egyeztetésére, a párbeszéd fontosságára is felhívják a tulajdonosok figyelmét.
A MÁV egyébként szeptemberben elismerte, hogy valóban körülbelül 1000 fős munkaerőhiánnyal küzdenek, ami már valóban balesetveszélyes (az utasok pedig tüntettek is az áldatlan állapotok miatt).
A Volánnál is kritikus a helyzet, még a nyáron derült ki, hogy a cégek összevonásával orvosolnák a problémát – aminek kis szépséghibája, hogy ettől a dolgozók bére nem emelkedne (miközben iszonyatosan túlterheltek), ráadásul a szakszervezet még csak hatástanulmányt sem kapott arról, hogy a reform milyen változásokkal járna a dolgozókra nézve.
A Magyar Posta dolgozói ugyan tavasszal örülhettek annak, hogy sikerült kialkudniuk némi béremelést, csakhogy nemrég kiderült: az önkormányzati választások után (a rezsiutalványokat mégis csak ki kellett szállítani ugyebár) többszáz kispostát zárhatnak be, ami értelemszerűen jelentős leépítéssel is jár majd – miközben már most is van olyan település, ahol a posta nem visz ki leveleket. Létszámhiány tehát jócskán van: legalább 300 embert azonnal fel tudnának venni kézbesítő, postai ügyintéző vagy gépkocsivezető pozícióba, ezzel párhuzamosan viszont kirúgási hullám is zajlik, ugyanis többszáz fővel csökkentették az irányítási-adminisztratív területen az állomány létszámát.
A vízi közmű cégek helyzetét pedig talán az szemlélteti a legjobban: idén nyáron az Alföldvíz Zrt. dolgozói azért tüntettek több alkalommal is, mert félő volt, hogy Magyarország negyedik legnagyobb, több mint 1200 főt foglalkoztató vízközmű-szolgáltató társasága fizetésképtelenné válhat. A helyzetet pedig még jobban árnyalja, hogy a kormány által oly nagy előzékenységgel lobogtatott rezsicsökkentés viszi a csőd felé ezeket a cégeket, amelyek pedig leginkább a dolgozóikon spórolnak.
És ami ebben a négy ágazatban közös: legyen szó vasútról, buszról, levélről vagy ivóvízről, az ágazatban dolgozók méltatlan helyzetét minden esetben a szolgáltatások, és így végső soron a lakosság is megszenvedi.