A török állami hírügynökség, az Anadolu szombaton késő este jelentette, hogy kilenc páncélozott járműveket szállító teherautó, illetve egy katonákat szállító busz érkezett Akcakaléba, Törökország egyik szíriai határ melletti településére.
Bár ez a katonai mozgás viszonylag kismértékűnek számít, nem sokkal korábban maga Erdogan török elnök jelentette be, hogy
„Felkészültünk, véglegesítettük a hadműveleti terveinket, kiadtunk a megfelelő parancsokat.”
– hozzátéve, hogy a légi és szárazföldi műveletek
„akár ma vagy holnap is megkezdődhetnek.”
Az Egyesült Államok és Törökország között folyamatos tárgyalások folynak mintegy háromnegyed éve, melyek során egy, az észak-szíriai területeken lévő, kurdok által ellenőrzött körzet kiürítéséről egyeztetnek. A török államfő, Recep Tayyip Erdogan augusztus folyamán is bejelentette már egyszer (ezt akkor mi is megírtuk), hogy a török hadsereg támadást fog indítani a kurd YPG (Népi Védelmi Egységek) állásai ellen a térségben.
Az Egyesült Államok által felfegyverzett, és az Iszlám Állam elleni harcban támogatott YPG szövetségese a Kurdisztáni Munkáspártnak, amely szervezetet nemzetközileg terrorszervezetnek minősítik.
Az Egyesült Államok egy, Északkelet-Szíriában létrehozandó úgynevezett biztonsági övezet kialakításának ötletével kezdett tárgyalásokba Törökországgal januárban. Ankara számára azonban nem tűnik elfogadhatónak az USA ajánlata, mivel ők az amerikaiaknál szélesebb (32 km-es) demilitarizált ütközőzónát szeretnének, valamint teljes ellenőrzést az övezet felett.
Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője korábban jelezte, hogy amennyiben nem tudnak megállapodni az övezet felügyeletéről és kialakításáról, Törökország kénytelen lesz maga megteremteni azt.
Azóta valamennyit haladtak a tárgyalások a felek között, egy elvi megállapodásig legalábbis sikerült eljutniuk, amelyben leszögezik, a két NATO ország „közös katonai parancsnoki központot alakít ki egy, a jövőben Szíriában kijelölendő biztonságos zóna meghatározása érdekében.”
A megállapodást török részről Hulusi Akar védelmi miniszter, amerikai részről pedig az Európai Szövetséges Főparancsnokság vezetője, Tod Wolters, az amerikai légierő tábornoka kötötték meg, de mindkét fél csak kevés részletet tárt a tervből a nyilvánosság elé.
Ehhez képest újabb fejlemény az éjjeli hír, mivel ezek szerint ismét megrekedhettek a tárgyalások, és előfordulhat, hogy Törökország további nyomást próbál gyakorolni a térségben amúgy katonákat is állomásoztató amerikaiakra.
A helyzeten valószínűleg az sem javít, hogy Németország – mint nemrégiben kiderült – jelentős mennyiségű (374 esetben, összesen 216 millió euró értékben), katonai célokra is felhasználható felszerelést adott el Törökországnak a tavalyi év folyamán, erről korábban szintén beszámolt a Mérce.
Törökország a harmadik a nem EU-s országok közül, ahova ilyen eszközöket exportál Németország. Kína 2,2 milliárd euróval vezet, mögötte Oroszország vásárol még fel kettős célú eszközöket, 270 millió euró értékben.
