A Károlyi István Gyermekközponttal kapcsolatban a kormányzat által hangoztatott fenntartások ellenőrzésére kérte ki Szél Bernadett a Pest Megyei Főügyészségtől az általuk végzett legutóbbi helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvét, miután se a kormányzati szervek (EMMI), se a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) nem volt hajlandó érdemben válaszolni a konkrétumokat firtató kérdésekre.
A Népszava beszámolója szerint a jelentésből kiderült, hogy az ügyészség vizsgálata nem támasztotta alá a kormány által hangoztatott problémákat.
Ahogyan arról a Mérce is többször beszámolt, a fóti gyermekotthont február óta akarja bezáratni a kormányzat. Februárban derült égből érkezett a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megszüntetné a Gyermekközpontot, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő márciusban adatigényléssel próbált konkrétumokat megtudni a tervről, elsősorban arról, hogy mi lesz az ott élő gyerekek sorsa. Csakhogy az Emmi az adatok kiadását elutasította, méghozzá azzal az indokkal, hogy
a Gyermekközponttal kapcsolatos dokumentumokat tíz évre titkosították.
Így azonban sem azt nem lehetett tudni, hogy mi szükség volt ilyen hirtelen a gyerekközpont bezárására, sem azt, hogy pontosan mikor, és hova helyeznék át az ott élő gyerekeket.
Fülöp Attila szociális államtitkár egyébként azzal indokolta az eljárást, hogy a minisztérium célja a „nagy létszámú tömegintézmények” felszámolása, és az olyan leromlott állapotú otthonok kitagolása, amelyek a település központoktól messze helyezkednek el. (Tegyük hozzá, a kitagolás valóban zajlik, időnként olyan botrányos körülmények közt, mint például Szilvásváradon.)
Csakhogy a fóti gyerekközpontra egyik állítás sem igaz: nem tömegintézmény, nem zsúfolt, és nem esik messze a településközponttól (konkrétan Fót közepén található, nagy zöldterületen, és több kis létszámú, korszerű lakóotthonról van szó).
Az ügyészségi vizsgálat most alátámasztotta ezeket az állításokat. A „túlzsúfolt tömegintézmény” képe helyett a jelentés szerint a vizsgálódók maximum 8 fős csoportokat találtak, amelyekben a bentlakó gyerekeket ellátják, és összesen is a vizsgálat idején 23 fő kiskorúról gondoskodott az intézmény.
A beszámoló szerint sportolási és szabadidős tevékenységekre bőven van lehetőség az intézményben, emellett nyilvános kulturális programokat is szerveznek. A gondozottak ellátásában segít többféle szakorvos, többek között fogorvos, ortopéd szakorvos, pszichiáter, fogász.
Érdekesség továbbá, hogy az ügyészségi jelentés pont, hogy a kormány eljárását tartja károsnak a gyermekek szempontjából: a dokumentum szerint
„A bizonytalan helyzet mind a gyermekek, mind az itt dolgozó felnőttek számára rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtett. A különböző pszichés zavarokkal küzdő gyermekekkel való szakmai munkát nehezíti –a gyermekek által is ismert – bizonytalan helyzet kezelése.”
A Népszava a jelentéssel kapcsolatban kereste az illetékes kormányzati szerveket, akik – cikkük megjelenéséig – nem válaszoltak a kérdéseikre. Ez utóbbi azért is különösen érdekes, mert a Mérce is alig több, mint egy hete számolt be róla, hogy bíróság kötelezte a kormányt, hogy hagyják abba a titkolózást a gyermekotthon ügyében.
A Fővárosi Törvényszék ugyanis abban a perben, amit a Helsinki Bizottság segítségével Szél Bernadett indított, első fokon kimondta: az Emberi Erőforrások Minisztériumának ki kell adnia a fóti gyermekközpontban elhelyezett gyerekek további ellátásra vonatkozó adatokat.
A minisztérium a döntés értelmében nem titkolózhat tovább arról, hogy a különleges ellátást igénylő gyerekek, illetve a felnőtt kísérő nélküli menekült gyerekek 2019. május 31. utáni ellátására pontosan mely helyszíneken, mely intézményekben kerül sor.
A bíró ítélete szóbeli indoklásában elmondta: a kért adatok kapcsán teljesen mindegy, hogy azok döntéselőkészítő adatok egy folyamatban lévő ügyben vagy olyanok, amelyekkel kapcsolatban már megszületett a döntés, mindkét esetben nyilvánosnak kell lenniük.
A Mércén legutóbb Kertész Anna írt elemző cikket a fóti helyzetről, írását itt megtalálhatjátok.