Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A demokraták pénzemberei inkább Trumpot támogatják, ha a balos Elizabeth Warren lesz az elnökjelölt

Az amerikai pénzügyi elit nincs elragadtatva attól a gondolattól, hogy a nagyvállalatokat – különös tekintettel az alulszabályozott pénzügyi vállalkozásokra – gyakran kritizáló Elizabeth Warren kaphatja meg a Demokrata Párt elnökjelöltségét. A CNBC által közzétett riport szerint több befolyásos demokrata párti donor úgy nyilatkozott, ha Warren lesz pártjuk jelöltje a jövő novemberi elnökválasztáson, akkor ők inkább Donald Trumpot támogatják.

„Komoly dilemmába kerülsz, amikor demokrata párti vagy és arra gondolsz: segíteni akarok a pártomnak, de ő (Elizabeth Warren – a szerk.) ártani fog nekem, úgyhogy inkább Donald Trumpnak fogok segíteni”

– nyilatkozta az üzleti hírekkel foglalkozó tévécsatornának egy befektetési alap anonimitást kérő vezetője.

A CNBC-nek több másik gazdag üzletember is hasonló módon nyilatkozott, mondván vagy semlegesek maradnak, vagy Trumpot támogatják, mert Elizabeth Warrent „meg kell állítani”.

A globális pénzügyi világ központjának számító Wall Street nagyágyúi között azután erősödött a pánik, hogy világossá vált a Demokrata Párt bálszarnyához tartozó Warren fokozatosan emelkedik a közvélemény-kutatásokban, miközben a gazdaságpolitikai szempontból tőle sokkal jobbra álló Joe Biden stagnál, vagy éppenséggel csökken. Az elmúlt hetekben két olyan felmérés is napvilágot látott, amely már fej-fej mellett méri a két jelöltet.

Az egyedi mérések persze önmagukban még nem számítanak, de az összes közvélemény-kutatást aggregáló RealClearPolitics átlagai szerint is Warren erősen emelkedő, miközben a népszerűségi versenyt vezető egykori alelnök stagnáló, enyhén csökkenő pályán jár.

Ahogy arról a Warrenről szóló portrénkban is írtunk, a jogászprofesszorból lett politikus a kétezres évek eleje óta foglalkozik az amerikai gazdasági rendszer igazságtalanságaival, főként a nagyvállalatok káros szerepével. Mostani kampányának egyik fő üzenete szintén a nagyvállalatok és szupergazdagok megregulázása, olyan szabályozási keretbe helyezése, amely az átlagpolgárok érdekeit szolgálja.

A nagy technológiai platformok szétdarabolása mellett Warren erősebben szabályozná a pénzpiaci szereplők (bankok, befektetési alapok, stb.) működését, illetve 2 százalékos vagyonadót vetne ki az 50 millió dollár feletti, és 3 százalékosat az 1 milliárd dollár feletti vagyonokra.

A demokrata pénzemberek Trump iránti szimpátiáját emellett az is magyarázza, hogy a jelenlegi amerikai elnök 2017 decemberében hatalmas adóreformot hajtott végre, amelynek köszönhetően az amerikai felső osztályok 1400 milliárd dollárnyi adócsökkentést kapnak az elkövetkező egy évtized folyamán. Amíg tehát Trump csökkentette adóikat és a rájuk vonatkozó szabályok erejét, addig Warren épp fordítva járna el elnökként.

Az elnökjelölt Twitteren reagált a CNBC riportjára:

„Olyan gazdaságért és kormányzásért harcolok, amely mindannyiunkért dolgozik, nem csak a gazdagokért és jó összeköttetésekkel rendelkezőkért. Nem félek a névtelen nyilatkozatoktól, és a gazdag donorok nem vásárolhatják meg ezt a (választási – a szerk.) folyamatot. Nem fogok meghátrálni a nagy, rendszerszintű változásokért folytatott küzdelemben.”

Ahogyan Bernie Sanders a négy évvel ezelőtti, illetve a mostani kampányban is, úgy Warren is visszautasította, hogy nagyvállalati szereplőktől fogadjon el kampányadományokat, mert ez mindkettejük szerint a gazdagok javára torzítja a politikai döntéshozatalt.

Az idei második negyedévben (április-június) összesen 19 millió dollár kampányadományt gyűjtött össze – főként kisadományozóktól -, ezzel meg is előzte Bernie-t, aki 18 millió dollárt gyűjtött össze ebben az időszakban. A nagyvállalati pénzeket vissza nem utasító Biden 21,5 millió dollárral gazdagíthatta kampányperselyét.

A demokrata előválasztás jövő februárban veszi kezdetét az Iowa állambeli jelölőgyűlésekkel, ám a több mint 20 aspiráns már tavasz óta teljes kampányüzemmódban működik. Bár többen már vissza is vonták jelöltségüket, a mezőny még így is 19 versenyzőből áll, akik hónapról hónapra egy nagy nyilvános vitában mérkőznek meg.

A népszerűségi versenyt a kezdetektől Obama egykori alelnöke, Joe Biden vezeti, ám gyengébb kampányteljesítménye és az időszakosan előbukkanó botrányai jelentősen megtépázták nimbuszát. A második helyet hosszú ideig a négy éve is erősen teljesítő Sanders foglalta el, ám mára Warren megelőzni látszik őt.

Utóbbi kettő a párt balszárnyához tartozik, az eddig viták során egyszer sem támadták egymást, így feltételezhető, hogy az előválasztási folyamat egy adott pontján egyesíthetik is erejüket. Warren viszont többször is támadta Bident múltbeli politikai tevékenysége, például a Clinton-elnökség idején, szenátorként Biden által támogatott pénzpiaci liberalizációs intézkedések miatt, melyek Warren szerint lebontották a nagyvállalatok előtti szabályozásokat és ezzel szabad utat engedtek a felelőtlen nyerészkedésnek és az állampolgárok fokozottabb kizsákmányolásának.

Kiemelt kép: Flickr / Phil Roeder
Olvass tovább!