A vasúti pálya leromlott állapota miatt gyakorlatilag évek óta folyamatosan késnek a vonatok a Budapest-Monor-Cegléd-Szolnok vasútvonalon, ami rengeteg kellemetlenséget okoz az utasoknak, akik érthető módon egyre feszültebbek többek közt például azért, mert rendszeresen elkésnek a munkahelyeikről.
A Közlekedő Tömeg blog szerint több szakaszon is csak 40-nel vagy 20-szal tudnak araszolni a vonatok, emiatt pedig a menetrendet sem tudják tartani, így állandóak a késések. Pestszentlőrinc állomás 2. vágányán például idén április 30-a óta csak 40-nel tudnak haladni a szerelvények, az eredeti 120 km/h helyett.
Az állandó 30-40 perces késések mellett az utastájékoztatás hiányára és a tömött, légkondícionálatlan vonatokra is panaszkodnak az utasok, akik nemrég annyira besokalltak, hogy petíciót nyújtottak át az állami vasúttársaságnak. A petíciót Völgyesi Zsolt, a MÁV-vezérigazgató-helyettese vette át, aki egyetértett azzal, hogy vannak komoly problémák a vonalon.
Az Index nemrég megkereste a MÁV sajtóosztályát, ahol a petícióval kapcsolatban azt mondták, mintegy 6 milliárd forintot csoportosítanak át MÁV belső forrásból, hogy többek közt a Köki és a Nyugati Pályaudvar közötti kritikus szakasz állapotán javítsanak. Emellett azt is ígérik, hogy hamarosan érkeznek a KISS emeletes motorvonatok is, amelyek sokkal megbízhatóbbak lesznek, mint a régi mozdonyok, és több lesz rajtuk a férőhely is.
Az elégedetlen utasok valószínűleg előre tudták, hogy a MÁV ezzel próbálja majd csitítani a kedélyeket, a petícióban ugyanis azt írják:
”nem elég a fejlesztések keretében azt szajkózni, hogy majd ha megjönnek az emeletes vonatok, milyen jó lesz, hiszen azok is ugyanezen az elavult pályán, állandóan tönkremenő biztosítóberendezések mellett közlekednek majd, így csak azt érik el vele, hogy kétszer annyi ember ül majd egyidejűleg az álló vonaton.
A felújításokat, eszköz-és berendezés-cseréket kellene elvégezni az érintett szakaszokon, megoldva persze a párhuzamos közlekedést ezzel egyidejűleg.”
Úgy tűnik, a MÁV komolyan vette a problémát, hétfő óta ugyanis a helyzet javítása érdekében a négyből három vágányt lezártak, és elkezdtek felújítani Pestszentlőrincen. A történetnek persze itt még nincs vége, a vágányok lezárásával ugyanis egyetlen vágányra szűkült a vonatközlekedés a pestszentlőrinci szakszon, mellyel annak kapacitása kevesebb, mint a felére esett vissza. A vonatok Pestszentlőrincen jelenleg is felváltva, váltott irányban tudnak csak közlekedni, ez pedig tetemes késésekkel jár – számol be a Közlekedő Tömeg.
Az már tényleg csak hab a tortán, hogy a MÁV nem tájékoztatta az (egyébként az utastájékoztatás súlyos hiányosságai miatt is dühös) utasokat a hétfőn megkezdett munkálatokról.
Kedden kiadtak ugyan egy közleményt, mely szerint a nap végére befejezik a munkákat, a Közlekedő Tömeg szerint viszont ezzel szemben egy, a MÁV által is használt belsős rendszerben egyértelműen rögzítve van, hogy a vágányok e hét végéig folyamatosan le lesznek zárva. A MÁV azóta semmiféle tájékoztatást nem adott ki a jelenleg is lezárt vágányokról.
A vasútvonal koporsójába végül egy markolókezelő ütötte be az utolsó szöget tegnap, amikoris a markoló kanalával leszakította az egyetlen működő vágány fölötti felsővezetéket, ezzel teljesen megbénítva a közlekedést. A teljes vasútvonal leállt, egy órán keresztül egyetlen vonat sem indult Budapest és Monor, Cegléd, illetve Szolnok között, ezt követően pedig egész délután 30-60 perces késéseket szenvedtek el az utasok.
A MÁV „engedély nélküli munkavégzésnek” minősítette az esetet, amivel kapcsolatban a Közlekedő Tömeg blog két követelést fogalmazott meg Homolya Róbert MÁV-vezérigazgatóval szemben:
- Vonja felelősségre a vasúti pálya karbantartását koordináló Üzemeltetési Főigazgatóságot!
- Azonnal bontson szerződést a pestszentlőrinci vágányok karbantartását végző DÁD 2002 Vasútépítő Kft.-vel!
A szándék tehát mindenesetre megvolt a MÁV részéről a helyzet javítása érdekében, kérdés, hogy az elhibázott megvalósítás mennyire fokozza a feszültséget az utasok között, akik kijelentették, rövid időn belül változást szeretnének látni, arra az esetre pedig, ha ez nem történne meg, demonstrációt is kilátásba helyeztek.
