Ez a cikk több mint 5 éves.
A KSH legfrissebb, 2017-es adatsora szerint először esett az elmúlt évtizedekben 7 százalék alá az egészségügyre eső GDP-arányos költés – írta meg a Válasz.hu. A 6,9 százalékból is mindösszesen 4,8 százalék az állami költés.
A cikk legfontosabb megállapításai:
- A visegrádi államok között a gyógyításra hagyományosan keveset költő lengyelekkel állunk az utolsó két helyen.
- A kórházi ellátásban továbbra is döntő fölényben van a közfinanszírozás, ám először került tíz százalék fölé a fizetős egészségügy. A járóbeteg-ellátásban ugyanez az arány 43 százalék.
- A gyógyszer-finanszírozásban az állam immár tartósan kisebbségben van: 2017-ben is a betegek állták a kiadások 52 százalékát.
- A kórházi ágyak 34 százaléka üresen áll, részint finanszírozási okokból: mert nincs pénz a beavatkozások elvégzésére.
- A hírekben szereplő és az egészségügybe dőlő milliárdok nagyrészt „úgy „keletkeznek”, hogy a következő évi költségvetést az előző évi tényszámok alá tervezik. A kórházak ezért év közben rendre eladósodnak, nem tudják kifizetni a számlákat, év végén – a működőképesség határán – kisegítik őket.
- A 2019-es évre például 16 milliárd forinttal jut kevesebb, mint amit a tavalyi költségvetési törvény hasonló sora tartalmazott. Ha év végén 16 milliárdot juttatnak a kórházaknak, akkor éppen nulla lesz az egyenlet a tavalyi törvényhez képest.
- A politika nem tisztán játszott, a valóságban nem biztosított elég forrást a béremelésekre, annak egy részét a betegek dologi ellátására fordítandó keretből kellett átcsoportosítani.
- 2012-ben 53 % vot a dologi kiadások aránya. 2014-ben esett be a Válasz.hu szerint kritikus 50% alá. 2018-ban 40% alá, 2018-ban már 39 százalék alá is becsúszott. Hét éve 100 forintból 53-at fordíthattak a beteg által közvetlenül érzékelhető kiadásokra, ma 39-et.
- 2014-ben a dologi kiadásokra 223 milliárd forintot költhettek az egészségügyi intézmények, idén 229 milliárd szerepel a költségvetésben. Öt év alatt 2,7 százalékos a növekedés, pontosabban annyi lenne, ha nem volna infláció, így viszont a beteg által közvetlenül érzékelt tételeknél jelentős a reálérték-csökkenés.
- Eközben a bérekre fordított összeg 277 milliárdról 339 milliárdra, 22 százalékkal nőtt. A Válasz.hu szerint fontos a béreket emelni, akár ennél nagyobb mértékben is, de nem az amúgy is szűkös dologi kiadások kárára.
