Ahogy arról mi is beszámoltunk, szombaton újra ezrek vonultak Hongkong utcáira, hogy a város autonómiájáért és a hatóságok megfigyelési technikái ellen tüntessenek, a demonstráció pedig erőszakossá változott, a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a tömeget. Ez azonban nem rettentette meg a tiltakozókat, akik vasárnap délutánra rendezték soraikat és újra kimentek az utcára.
A többezer emberből álló békés menet mellett demonstrálók csoportjai több helyen is utcai barikádokat emeltek, és utcaköveket, illetve Molotov-koktélokat dobáltak a rendfenntartó erők felé. Utóbbiak válaszként előbb könnygázt, majd vízágyút is bevetettek. A tiltakozók egy része egy plázában barikádozta el magát, de helyi idő szerint este hét körülre az utcák jelentős részéről a rendőrök kisöpörték a tüntetőket.
A mai nap folyamán ilyen utcai összecsapásokra került sor:
It is urban warfare in Tsuen Wan right now. Tear gas, rubber bullets, petrol bombs, bricks and more. pic.twitter.com/vCRcllf4sp
— Ryan Ho Kilpatrick 何松濤 (@rhokilpatrick) August 25, 2019
A barikádokat főként utcán található vaskerítésekből és forgalomszabályozó elemekből rakták össze a tiltakozók, de ledöntöttek több arcfelismerő kamerával ellátott „okososzlopot” is, amelyeket a tüntetők megfélemlítésére használnak a hatóságok.
Protestors in Hong Kong are cutting down facial recognition towers. pic.twitter.com/bTvb8uis7V
— Jordan Sather (@Jordan_Sather_) August 24, 2019
A 12. hete tartó hatalmas tüntetéshullám, amely többször is milliós tömegeket vitt az utcára, az a kiadatási törvénymódosítási javaslat váltotta ki, amely sokak szerint lehetővé tette, hogy politikai menekülteket adjon ki Hongkong Kínának. A hongkongi vezetés a tiltakozások hatására visszavonta a törvényjavaslatot, ám a tiltakozás fókusza gyorsan kiszélesedett és a városállam autonómiájának Kínával szembeni védelmére helyeződött át. Az egykori brit gyarmat 1997 július 1-én került kínai fennhatóság alá, ám megőrizte részleges autonómiáját az „egy ország, két rendszer” elv szerint, így például független igazságszolgáltatással rendelkezik. Az elmúlt években azonban erősödött Peking befolyása, amely már korábbi években is tiltakozásokat váltott ki a városállamban.
Az elmúlt szűk három hónap során a tüntetők betörtek már a törvényhozás épületébe és a városi repülőterét is blokkolták, a kormányzat pedig egyre erősödő megfigyeléssel (az utcára felszerelt „okososzlopokkal”, kamerákkal) és nem ritkán könnygáz bevetésével reagált. A múlt hét elején pedig a Hongkong melletti területen felvonult a kínai hadsereg – vélhetően azért, mert Peking arra számított: komolyabb, katonai beavatkozásra lehet szükség a tüntetők ellen.
A pekingi kormányzat számára a rekordhosszúságú tüntetéshullám megfékezése szimbolikus jelentéssel is bír, ugyanis október elsején ünnepli az állampárt a Kínai Népköztársaság kikiáltásának hetvenedik évfordulóját.
A tiltakozások júniusi kirobbanása óta a hatóságok nagyjából hétszáz embert vettek őrizetbe, a szombati erőszakos demonstráció során 19 férfit és 10 nőt tartóztattak le.
A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó tüntetők szavaiból úgy tűnik, a tiltakozások elcsendesedésével kapcsolatban táplált kormányzati remények még jó darabig nem fognak beteljesülni. A Reuters-nek egy középkorú, középosztálybeli tüntető elmondta:
Tudjuk, hogy ez az utolsó esély az „egy ország, két rendszer”-ért folyó küzdelemre, ellenkező esetben a Kínai Kommunista Párt behatol a városunkba és mindent ellenőrzése alá von.
