Kiemelt ügyintézői osztályba, azaz magasabb fizetéssel járó kategóriába sorolással igyekszik vonzóbbá tenni a fővárosi megyei kormányhivatalok ügyintézői munkakörét a kormány egy friss rendelettel – írja a Népszava.
A tegnap megjelent Magyar Közlönyben adta a ki a kormány azt a rendeletét, amelyben meghatározza, mely feladatkörökben dolgozó kormánytisztviselők és milyen szempontok alapján kaphatnak magasabb, azaz kiemelt ügyintézői besorolást. Ez alapján ide tartoznak:
- a) az ügyfélszolgálati,
- b) a hatósági,
- c) a jogi és perképviseleti,
- d) a humánpolitikai,
- e) a pénzügyi és számviteli,
- f) az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi,
- g) a családtámogatási,
- h) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi,
- i) a támogatási és rehabilitációs,
- j) a szociális és gyámügyi,
- k) a népegészségügyi,
- l) a környezetvédelmi és természetvédelmi,
- m) a lakástámogatási
feladatot ellátó kormánytisztviselők.
A magasabb besorolást a számos megadott munkakörön túl rengeteg egyéb szempont is előmozdítja. Azok a dolgozók, akik a kormány vagy a megyei kormánymegbízott által kiemeltté nyilvánított feladaton dolgoznak, a munkájuk jelentős fizikai vagy pszichés terheléssel jár, legalább heti kétszer ügyfélfogadást tartanak, hatósági ellenőrzést végeznek, idegen nyelvet vagy jelnyelvet használnak, vagy már öt éve az adott hivatalban dolgoznak, az azonnal átsorolható a magasabb bérrel járó beosztásba.
A hatályos közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint „A kiemelt munkakörben foglalkoztatott kormányzati ügykezelő legalább az illetményalap háromszorosának, de legfeljebb hatszorosának megfelelő illetményre jogosult, amelyet a hivatali szervezet vezetője állapít meg.”
Szakszervezeti vezetőket idézve azt írja a Népszava, a lépésre azért kényszerült a kormány, mert a vezetői posztokra és a vezető szakértői helyekre egyszerűen nincs jelentkező.
Mi is beszámoltunk arról korábban, hogy nemcsak a fővárosban jelent gondot az ügyintézésben a nagyon magas létszámhiány, hanem a megyeszékhelyeken is korlátozzák a kormányablakok nyitva tartását és többet be is zártak közülük. Volt olyan fővárosi kormányhivatal, ahová vidéki kormányhivatalnokokat vezényeltek, hogy átmenetileg kisegítsék túlterhelt budapesti kollégáikat.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné júniusban sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a márciusban életbe lépett, a szakszervezetek által közszolgálati rabszolgatörvénynek nevezett rendelet hatására – ami az addiginál több munkát és kevesebb szabadnapot írt elő- közel 2500 dolgozó mondott fel, akik nem vállalták a törvénybe foglalt új követelményeket.
A Népszava kereste a kormányt az új rendelet kapcsán. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válasza szerint a fővárosi kormányhivatalok ügyfélforgalma érthetően magasabb a nyári időszakban is, és ahol kell, ott átcsoportosítással megoldható a létszámkérdés, a vidéki ügyintézők pedig szerintük önkéntesen vállalhatnak munkát a nyári hónapokban a fővárosi kormányhivatalokban, amelyért plusz pénzt kapnak. A kormány álláspontja szerint az állampolgárok ügyintézése biztosított, és egy kormányablakot sem kellett bezárni létszámhiány miatt.
(Népszava)
