Négy hónapja járt le az Alkotmánybíróság által megadott határidő, ameddig a rokkantnyugdíjasok juttatásait megszüntető jogszabályt kellett volna módosítania a kormánynak.

A kormány 2012-ben a rokkantsági nyugdíjat rokkantsági ellátássá minősítette át, ami azt is jelentette, hogy az érintetteknek egy új szempontok szerinti orvosi felülvizsgálaton kellett átesniük, ami után rengeteg rokkantnyugdíjasnak csak papíron javult az állapota, valójában azonban nem, így viszont csak alacsonyabb összegű ellátást kaphatott, mint korábban.

2018. november 6-án mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a jogszabály több mint százezer embert érintett hátrányosan, mivel az egyén tényleges egészségi állapotának változása nem a jogi a keretek megváltoztatásától függ.

Azoknak, akiknél „állapotjavulás” történt, az új rendszerben a rokkantsági ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 százalékot meghaladó mértékben is csökkenhet.

Az Alkotmánybíróság egy konkrét ügyet is közzétett, mely szerint egy panaszos 2011 decemberében még 101 ezer forint rokkantsági nyugdíjat kapott, majd a néhány hónnappal későbbi kötelező felülvizsgálatán olyan mértékű állapotjavulást állapítottak meg nála, hogy 2012 júliusától már csak 28 ezer forintra volt jogosult.

Az Alkotmánybíróság szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a felülvizsgálaton nem az egyének élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotjavulást veszik figyelembe, ezért felszólította az Országgyűlést, hogy a mulasztását 2019. március 31-ig pótolja. Mivel ennek már négy hónapja, a Népszava felkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy kommentálja az ügyet.

Az EMMI szerint az AB nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, csupán elvi döntést hozott, de ennek „gyakorlatba ültetését és a jogszabályi környezetet a kormány jelenleg is vizsgálja.”

Vagyis egy ideig még biztosan nem kártalanítják az új rendszerben hirtelen „állapotjavuláson” átmenő rokkantnyugdíjasokat.

Az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik már az alkotmánybírósági döntés után követelte az azonnali kártalanítást és a törvénysértés megszüntetését, majd a határidő lejártakor is felhívta a kormány figyelmét, hogy a legelesettebb honfitársaink jogait nem hajlandó biztosítani. A DK áprilisban nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami rendezhette volna a helyzetet, a parlament Népjóléti Bizottságának kormánypárti többsége azonban júniusban leszavazta azt.