Milliók élnek lakásszegénységben, miközben az ingatlanárak egyre csak emelkednek

Megint drágul a lakhatás – a GKI Gazdaságkutató Zrt. negyedévente publikált ingatlanpiaci elemzése szerint átlagban 4-5 százalékkal nőhetnek a lakásárak, írja az MTI.

A GKI az ingatlanokkal foglalkozó cégek, valamint a lakosság jövő évi ingatlanpiaci terveit, kilátásait térképezte fel: ezek alapján az új építésű lakásoknál akár 4-7 százalékos, a budapesti, belvárosi lakásoknál pedig 10 százalékos áremelkedésre is számíthatunk.

Az Adózóna elemzése szerint az elmúlt negyedévben, vidéken a lakásárak emelkedése pedig a következőképp alakult:

  • legjobban a dél-alföldi városokban nőttek az árak, itt 10 százalékról beszélünk,
  • az észak-alföldi régió városaiban 9,3 százaléknyit ugortak az árak,
  • észak-magyarországi városokban pedig 7,3 százalékkal kerül többe egy lakás,
  • közép-dunántúlon és dél-dunántúlon 7 százalékról beszélünk
  • és közép-magyarországon, valamint nyugat-dunántúlon 5-6 százalékos emelkedés volt megfigyelhető.

Éves alapon a közép-dunántúli és a dél-alföldi városok ingatlanárai mutatták a legnagyobb növekedést 24 százalékkal, ez az arány Budapesten 24,2 százalék.

A községekben történt a legkisebb áremelkedés, mindössze 3,4 százalékos átlagos éves lakásár-növekedés volt tapasztalható.

A lakásárak újabb növekedése nem túl jó hír: a Habitat for Humanity tavalyi lakhatási jelentése szerint Magyarországon jelenleg is két-hárommillió ember él lakhatási szegénységben. A jelentésből az is kiderül, hogy ehhez a szociálisan célzott lakhatási támogatások csökkenése és az albérletárak növekedése is masszívan hozzájárul. Bár a tavalyi államköltségvetésből 285 milliárd forint ment el lakhatási célű támogatásra, ennek körülbelül ennek körülbelül a 90 százaléka nem szociálisan célzott támogatás volt, vagyis nem azoknak a lakhatását könnyítette meg, akik a leginkább rászorulnának – gondoljunk itt például a felső- és középosztályra szabott CSOK-ra.

Címlapkép: pixabay
Olvass tovább!