Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Vasas szerint újabb válság közeleghet, már most sok embert rúgnak ki az iparból

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke tegnap, azaz pénteken telefonon beszélt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Bolgár György műsorvezetővel, a téma pedig az ipari szektorban megkezdődött leépítési hullám volt.

Egy győri Audinál esedékes létszámleépítésre vonatkozó kérdésre válaszul László elmondta, hogy

„a teljes feldolgozóiparban van egy rendkívül nagy változás, nagyon nagy volumencsökkenések vannak, voltak, rendkívüli megrendelésállomány-csökkenéseket éltek meg a cégek, és ez nem csak az autóiparon belül, nem csak az Audiról szól, hanem a szerszámgépgyártás, gépgyártás, fémfeldolgozás, tehát rengeteg területén a feldolgozóiparnak.”

László elmondta, hogy ahogy észrevették, a feldolgozóiparban április óta csökkentik a kölcsönzött munkaerő számát, ez egyes cégeknél kiteheti akár a teljes dolgozói létszám felét is, ennek a csoportnak a létszáma pedig drasztikusan csökken, mivel ők vesztik el először az állásukat.

A kölcsönzött munkások nem a céggel állnak szerződésben melynél dolgoznak, hanem egy munkaerő-közvetítőn keresztül kerülnek az adott termelőegységbe, és még a hagyományosan, a cég kötelékében dolgozó munkásoknál is bizonytalanabb helyzetben vannak.

Sok cég azzal minimalizálja a piaci viszonyok változásaiból származó bevételkiesését, hogy akkor alkalmaz kölcsönzött munkaerőt, mikor magasabb az igény a termékre melyet előállít, és mikor a dolgozókra nincs szükség, elküldi őket.

Egyébként ugyanezt a funkciót szolgálja a rabszolgatörvény is, tekintve hogy a 400 órás túlóraszámmal, valamint a hároméves munkaidőkerettel, vagyis a túlórák kifizetésének hároméves határidejével olyan hatást lehet elérni, mintha egy adott időszakban a kereslethez igazodva többen dolgoznának az üzemben, míg amikor alacsony a termékre a piaci igény, kevesebben.

Ennek megfelelően, noha a kölcsönzött munkaerőtől szabadulnak a cégek, a gyártósorok még nem állnak, még megvan a termelés lendülete, és jelenleg a saját állományúakkal dolgoztatják le az egyes egységek azt a munkát, melyet korábban a kölcsönzöttek végeztek, így míg egyesek elvesztik az állásukat, másoknak többet kell dolgozniuk. Amire, mint láthatjuk, a rabszolgatörvény remek lehetőséget ad.

A leépítések a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozókat is érintik.

Itt nem konkrét kirúgásokról van szó, hanem egyszerűen nem hosszabbítják meg a szerződéseket mikor azok lejárnak, így a pár évre, vagy akár egy évre kötött szerződés lejártakor a munkástól viszonylag egyszerűen tudnak megszabadulni.

A határozott idejű szerződés egyértelműen a munkaadónak kedvez, hisz így amennyiben fel is vesz egy munkást – tehát nem munkaközvetítőn keresztül alkalmazza – akkor is védve van, mert ha alacsonyabb a kereslet, akkor egyszerűen megvárja a szerződés lejártát, így legálisan megszabadulhat a „felesleges” munkástól.

Emellett létszámstop is van, ahogy László mondta,

„már nem pótolják az elmenő dolgozókat, ahogy ez mondjuk ez előtt hat hónappal, öt hónappal lett volna. Tehát egyértelműen a munkáltatók reagálnak arra, hogy egy jelentős megrendelésállomány-csökkenés van a teljes iparágban, ami a fémfeldolgozást illeti.”

László szerint az autóipar megtorpanása nem volt előreláthatatlan, már az emissziós botrány óta láthatók voltak egyes jelek, ez pedig visszahatott a beszállítókra.

Szintén ez irányban hatnak Trump gazdasági keménykedései valamint a brexit, emellett emlékeztetett, hogy a világ legnagyobb acélipari cége bejelentette, hogy amennyiben az Unió nem száll be az acélipar finanszírozásába, az kontinensünkön össze is omolhat.

Ezzel egyidőben a cég leállította három gyárát, több másikban pedig négynapos munkahétre térek át, akkor látszott, hogy megérkezett a krízis, melyet a munkáltatók régóta láttak, és a szakszervezetek is sejtettek.

Ennek hatásai tavasszal már egyértelműen érezhetők voltak, április 30-ról május 1-re országosan, valamennyi területről ahol jelen vannak, jelezték nekik, hogy összesen nagyjából 2000 kölcsönzött munkást bocsátottak el.

Ezeket az embereket pedig nem szívta fel az állítólagos munkaerőhiány, mivel az immár csak a nagyon magasan vagy speciálisan képzett munkásoknak biztosít lehetőséget az elhelyezkedésre. Az alacsonyabban képzettek között már munkaerő-felesleg a jellemző, országosan eltérő mértékben, mindössze Heves megyében tapasztalható továbbra is munkaerőhiány.

A másik fontos indikátor, hogy állnak a projektek,

melyeknek határozott befejezési céldátumuk volt, azonban ezek egy jelentős részét átsorolták határozatlanra, ami azt jelenti hogy kivárnak a munkaadók.

László elmondta,

„egyelőre az egész ipar nem látja, hogy milyen trendek indulnak be. Például, ha az autóipart nézzük, ami rendkívül fontos Magyarország számára, az autóiparban a hagyományos belsőégésű motorral meghajtott hajtáslánc kiváltására még nincsen meg a kiforrott technológia, tehát nincs meg az a technológia, amely a dömpingszerű gyártást igényelné vagy lehetővé tenné.”

Ez pedig azért fontos, mert a dömpingszerű gyártást azt hullámokban előre lehet tervezni, előre lehet látni, jelen helyzetben azonban nem lehet megmondani, milyen irányba fog elmozdulni a technológia, és ez a vasas alelnöke szerint hat-nyolc hónapig így is lesz.

Az alelnök arra is kitért, hogy mikor elbocsátások várhatók, vagy történnek, a cégek nem a szakszervezetet értesítik erről, ezért figyelik a munkaügyi hivatalokat is, mivel előfordul hogy onnan hamarabb értesítik őket, mint a cégektől.

A Vasasnak egyelőre három cégnél jelezték hogy leépítéseket hajtanak végre, mégpedig azért, mert a törvény szerint a szakszervezetet csoportos létszámleépítés, vagyis 29 főnél, vagy a cégnél dolgozók tíz százalékánál többet érintő elbocsátás történik.

Ezt is ki lehet kerülni azonban, mint László mondta,

„látunk olyan cégeket, akik ilyen 15-20 embert elküldözgetnek havonta, és akkor ez nem csoportos és nem kell bejelenteni, viszont

úgy gondolom és azt prognosztizáljuk, hogy rövidesen lesznek erre példák.”

Hozzátette, ez valószínűleg pár hónapig el fog húzódni, tekintve hogy a legutóbbi tapasztalatok, tehát a 2008-12-es válság tapasztalatai alapján a munkáltatók kivárnak, igyekeznek a lehető legolcsóbb módon, de megtartani a munkásaikat, hogy rendelkezésre álljanak, mikor szükség van rájuk.

Tehát ilyenkor kényszerszabadságra küldenek embereket, vagy a munkaidőkereten belül felgyülemlett túlóráikat lepihentetik velük, hogy ne kelljen fizetni őket, és csak akkor rúgják ki a munkásokat, mikor egészen biztos hogy huzamosabb ideig nem lesz nagyobb megrendelés.

Miközben látható, hogy válságos időszak közeleg, mikor rengeteg ember fogja elveszíteni a munkáját, a kormányzat nem hajlandó ez ügyben tárgyalni a Vasassal, pedig igen fontos javaslataik lennének azzal kapcsolatban, milyen irányokat kellene vennie a felnőttképzésnek, hogy átképezhessenek embereket olyan szakmákba, ahol még el tudnak helyezkedni.

via Klubrádió / Népszava
Címlapkép: Wikipedia
Olvass tovább!