Ahogy arról korábban a Mérce is többször beszámolt, a fogorvosok szerint annyira fenntarthatatlanná vált az állam finanszírozási modellje, hogy szeptemberben kéthetes sztrájkra készülnek.

Egy állami fogorvosi rendelőnek kb. havi bruttó 850 ezer forintból kell gazdálkodnia egy hónapban, ami a legtöbb ellátásra sem elég, nemhogy az orvos és az asszisztense munkabérére. Ha egy rendelő bruttó 320 ezer forintos bért szeretne fizetni egy alkalmazottjának, az járulékokkal együtt 775 ezer forintos kiadást jelent,

vagyis 100 ezer forint sem marad az anyagköltségekre, a rendelő fenntartására és a másik bér kifizetésére.

Ennek köszönhetően a háziorvosi rendelőkhöz hasonlóan az Állami Egészségügyi Ellátó Központ június 1-jei adatai szerint 243 fogorvosi praxis is üresen áll, a legtöbb ráadásul az ország legszegényebb régióiban található, ahol az emberek nem engedhetik meg maguknak a magánellátást. Az egészségügyi világszervezet (WHO) szerint az a legoptimálisabb, ha minden 2000 lakosra jut egy fogorvos, ha azonban csak az állami rendelőkben dolgozó fogorvosok egyre csökkenő számát nézzük, Magyarországon nem a legideálisabb a helyzet: több mint 600 ezer ember marad tartósan fogorvosi ellátás nélkül.

Dr. Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség fogorvos tagozatának elnöke az RTL Híradónak arról számolt be, már csaknek ezer fogorvos csatlakozott az őszre tervezett sztrájkhoz, vagyis az elégedetlenség nőtt a két évvel ezelőtti sztrájkjukhoz képest, amikor nyolcszázan szüntették be a munkát. Ezután egyébként a praxisoknak kiutalt 3 milió forintos egyszeri támogatással próbálta csillapítani a kedélyeket a kormány, a fogorvosok szerint azonban a támogatási rendszer átalakítására lenne szükség, amiből körülbelül 30 milliárd forint hiányzik.

Az egészségbizotsító túl keveset fizet a kezelésekért: egy foghúzásért például 320 forint jár, az ehhez szükséges eszközök azonban ennek többszörösébe kerülnek.

Csak az érzéstelenítő 250 forint, így a maradék 70 forintból kellene kigazdálkodni a fecskendőt, a tűt, a gézlapot, a poharat, illetve az orvos és az asszisztens munkadíját is.

A TB-támogatott ingyenes kezelések tehát veszteséget termelnek a fogorvsoknak, amit a fizetős páciensek ellátásával kompenzálnak.

„Ez azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy a fogorvos a versenypiaci bevételeiből finanszírozza az államilag ellátandó beteget.”

– mondta az elnök a Híradónak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról számolt be, hogy jelenleg is tárgyalnak az érdekképviseletekkel. Ha a tárgyalások nem zárulnak eredményesen, ezer fogorvos már biztosan sztrájkba lép szeptember első két hetében.